A tanító és a tanuló közötti kapcsolat vizsgálatának lehetőségei kisiskolás korban

Huszka, Noémi; Kinyó, László

doi:10.14232/iskkult.2019.12.3

Cited by 6 publications

(10 citation statements)

References 28 publications

Supporting

Mentioning

Contrasting

Unclassified

Order By: Relevance

“…A pedagógiai és az iskolai kötődések vizsgálatának hazánkban is egyre nagyobb szakirodalma van, a kutatók jellemzően adaptált vagy saját fejlesztésű mérőeszközökkel vizsgálják a jelenségeket (pl. Huszka & Kinyó, 2019;Nagy & Zsolnai, 2016;Szabó & Virányi, 2011;Szabó, Zsadányi, & Szabó Hangya, 2015).…”

Section: Táblázat a Tanulói Jóllét Dimenzióiunclassified

Az iskolai jóllét értelmezésének és modellezésének lehetőségei

Nagy¹

2020

Magyar Pedagógia

View full text Add to dashboard Cite

Section: Táblázat a Tanulói Jóllét Dimenzióiunclassified

Az iskolai jóllét értelmezésének és modellezésének lehetőségei

Nagy¹

2020

Magyar Pedagógia

View full text Add to dashboard Cite

“…A tanárral kialakított kapcsolat pozitív vagy negatív jellege értelemszerűen hatással van a diákok iskolához fűződő viszonyához is (Huszka & Kinyó, 2019).…”

Section: Csoportmunka Mint Az Együttműködés Mozgatórugója Az áLtalános Iskolábanunclassified

“…A kapcsolat fejlesztésére, a jó kapcsolat kialakítására számtalan lehetőség adott, úgy az adekvát motivációs technikák alkalmazása, a több minőségi, gyerekekkel töltött idő, valamint az érzelmi támogatás biztosítása. Ide tartozik a támogató tantermi közeg kialakítása és a pedagógus nyitott hozzáállása is (Cicchetti & Lynch, 1993in Huszka & Kinyó, 2019. Érdemes kihasználni a diákoktól érkező inputokat is a kapcsolat fejlesztése érdekében, hiszen a gyerekek egyedi ismeretekkel és perspektívákkal rendelkeznek az iskoláikról, a környezetről amelyeket a felnőttek nem tudnak teljes mértékben ezen a sajátos nézőponton keresztül értelmezni, ennek ellenére értékes és a kapcsolat fejlődését serkentő meglátásokat is jelenthet (Levin, 2000).…”

Section: Csoportmunka Mint Az Együttműködés Mozgatórugója Az áLtalános Iskolábanunclassified

“…(3) Készségek fejlődése (együttműködés, kommunikáció) [Morais & Azevedo, 2001;Torgyik, 2004 ] (V) Fejlődés több dimenziója [pedagógus, diák, közösség, jövő pedagógusa... (4)] [ Detre, 2015] (4) Fejlődés 3 dimenziója (pedagógus, diák egyéni fejlődése, közösség fejlődése) (VI ) Szabadság jelentősége [önállóság szerepe, hierarchiamentes viszonyrendszer -( 1), ( 4), ( 5)] (6) Produktum és a hozzá vezető út (tervezés, alkotás) 7), ( 5), ( 2)] [A. R. Dorst, 2011 ] (7) Kudarc [Gillespie, 2005 ] (VI I I ) Pedagógus szerepe [hivatáson túlmutató személyiség jelentősége -( 3), ( 5)] [Cicchetti & Lynch, 1993in Huszka & Kinyó, 2019 (8) Vállalkozói attitűd [K. Wilson, 2008;Fülöp & Pressing, 2012 ] 24 állomásos foglalkozás…”

Section: áBra: Az Empirikus Kutatás Eredményeinek öSszegzéseunclassified

See 1 more Smart Citation

Gyerekek. Otthon. Együttműködés. Kreativitás. A designkommunikáció, mint a soft készségek fejlesztését támogató oktatásmódszertani eszköz

Galla¹

View full text Add to dashboard Cite

A disszertációm során arra törekedtem, hogy egy olyan téma köré építsem a kutatásom, mely az akadémiai irodalomhoz és a gazdasági gyakorlathoz történő hozzájárulása mellett valós értéket hordoz a társadalom tagjai számára is. A téma tudományterületeken átível és ezzel párhuzamosan olyan tudományterületeket kapcsol össze, mint az oktatás- nevelés kommunikáció és menedzsment irodalom. Tudományos és gyakorlati jelentősége pontosan ebben ragadható meg. Ezt az értékrendszert szem előtt tartva jött létre a designkommunikáció, mint tervezői kapcsolatteremtés (Cosovan, 2009) módszertanára építő, saját fejlesztésű, kreatív oktatás-módszertani eszköz. A kutatás során, annak részeként megvalósult a foglalkozás általános iskolába történő integrálása, ahol a vizsgálat alanyai, a kutatás főszereplői, a Z generációt alkotó diákok és tanáraik voltak. A foglalkozás során a közösség összehangolása történik egy tervezői folyamat megvalósításán keresztül, egy közösen megvalósított produktum létrehozásának céljából. A folyamat jelenti a valódi eredményt, mely menedzseri implikációja során a legértékesebbnek vélt munkavállalói soft készségek fejlesztését is támogatja. A disszertáció alapvető célja tehát egy olyan kreatív oktatási gyakorlat, mint termék pontos kidolgozása, megvalósíthatóságának feltérképezése, tesztelése és eredményeinek bemutatása, mely a pedagógusokat és diákokat egyaránt aktív, egyenrangú közreműködésre sarkallja, valamint a fennálló általános iskolai oktatási keretrendszerbe gond nélkül illeszthető. A diák, a jövő munkavállalója akkor lehet sikeres, ha az oktatásban megszerzett tudása átfedésben van azokkal a követelményekkel, melyet a vállalat és a modern gazdaság támaszt szakemberei felé. A disszertációban megvalósuló kutatásommal fontosnak tartom az oktatás és a munkahelyek megteremtői, a gazdaság legfontosabb szereplői közötti párbeszéd fenntartását, intenzitásának növelését, ahol szükséges ott hatékonyabbá tételét. A dolgozat elméleti kerete 3 fő egységre osztható. A kiindulásban a hazai oktatási keretrendszer feltérképezése kapott helyet, majd a gazdaság és oktatás szereplőinek kapcsolata és a kapcsolatban rejlő lehetőségek feltárása került fókuszba. A szakirodalmi áttekintés záró szakaszában a designkommunikáció, mint tervezői, alkotói módszertan elemzése és a tudományos térben betöltött szerepének áttekintése történt. A disszertáció arra keresi a választ, hogy a designkommunikáció, mint kreatív oktatásmódszertan alkalmazása egy workshopon keresztül hogyan alakítja, milyen módon formálja a résztvevő közösséget (diákok, pedagógusok)? Hogyan járul hozzá a nyílt végű problémamegoldás a vizsgált csoporton belüli kommunikációhoz? A kutatási kérdés megválaszolása egy több módszertanú kvalitatív kutatás megvalósításán keresztül történt, melynek során a foglalkozás 24 alkalommal jött létre, közel 500 diák bevonásával. A kutatás eredményeként rögzíthetem, hogy a designkommunikáció módszertan a közösség szereplőit többszinten, és szinteken belül több irányból formálja. Jól kimutatható közeledést biztosít a diák és tanára kapcsolatában. A fejlődés dimenziói három szinten is tetten érhetők: történik egy fejlődés a pedagógus személye kapcsán, akinek egy új, eddig ismeretlen szerepben kell helyt állnia. A diákok fejlődése is további két nézőpontból elemezhető. Az egyéni fejlődés, majd a csoport, mint közösség fejlődése a tervezői-alkotói folyamat által. A legfontosabb eredmények a kutatási alkérdések relációjában a következőképpen összegezhetők: KK1- Közösségépítés: A designkommunikáció workshop a közösség építését a lehetőségek biztosításával segíti. Lehetőséget ad az osztálynak a közösen eltöltött minőségi időre, ami élményt nyújt számukra. Lehetőséget teremt a beszélgetésre, ami egyértelműen hiánypótló, igényük van rá. Lehetőséget biztosít azáltal, hogy a nyílt problémamegoldásra épít, így a megoldáshoz vezető út személyre, a közösségükre szabható, ami segít ahhoz, hogy magukénak érezzék a feladatot. A nyílt problémamegoldási helyzet középpontba helyezésével utat nyit a képzelet, a kreativitás kiteljesítésére. KK2- Soft készségek formálása: A kutatás rávilágított a soft készségek egyre növekvő jelentőségére. Hangsúlyt kapott a problémamegoldás (kritikai megközelítés), a kreativitás, a kommunikáció és annak függvényében értelmezett együttműködés. A kutatás során bizonyításra került, hogy a fent rögzített soft készségekre közvetett vagy közvetlen befolyással van a workshop. KK3- Tervezői identitás alakulása: A foglalkozás támogatta a diákok önállóságát, úgy érezték, hogy felnőttként kell helytállniuk. A tervezői identitás formálása az alkotói (flow) élmény megtapasztalásával teljesedett ki, ami szorosan összekapcsolható a produktum felé megvalósult hozzáállással és a tervezésen keresztül megélt együttműködés sikerével. KK4- Vállalkozói attitűd: A vállalkozói attitűd megjelenése a vártnál sokkal kisebb mértékben volt jelen. A designkommunikáció workshop és a nyílt problémamegoldó helyzet adottságai támogathatják ugyan a vállalkozói attitűd előtérbe kerülését egy jól irányított témaválasztással, azonban ehhez szükséges az, hogy a hétköznapokban teret kapjon a gazdasági ismeretek tudatos oktatása. Doktori kutatásom során mindvégig azt tartottam szem előtt, hogy ez a kutatás egyszerre szolgálja az oktatási és a tudományos közösség érdekeit, és tegye ezt ne csak a várható eredmény reményében, hanem az odavezető út alatt is. Disszertációmmal a pedagógusok és az oktatásban érintett szereplők számára egy kézzel fogható értéket teremtettem azáltal, hogy egy olyan módszertant ismerhetnek meg és sajátíthatnak el, ami bizonyítottan támogatja őket abban, hogy az iskolai keretrendszeren belül lehetővé váljon a közösség építése, valamint a diákok soft készségekeinek tudatos és irányított fejlesztése.

show abstract

“…Az értekezés egyes fejezeteibe beépítettem azokat a publikációimat, amelyeket a kutatás témájához kapcsolódóan készítettem a doktori tanulmányaim során, és korábban már publikálásra kerültek, vagy közlésük folyamatban van (Huszka & Kinyó, 2019a;2019b;2019c;Huszka, Kinyó & Tóth, 2021). Továbbá a disszertációban felhasználásra kerültek a konferenciákon bemutatott előadások anyagai is (Huszka, 2017a;2017b;2018a;2018b;2019a;2019b;Huszka & Kinyó, 2018;2019d;2019e;2019f;2019g). A felsorolt publikációk jelentős átdolgozást követően képzik a disszertáció alapját.…”

Section: Bevezetésunclassified

A tanuló-tanító közötti kapcsolat a pedagógusok szemszögéből

Huszka

Self Cite

View full text Add to dashboard Cite

A tanító és a diákok közötti kapcsolat minőségének feltárásával foglalkoztam, és a kapcsolatot elsősorban a pedagógusok szemszögéből vizsgáltam. A kutatás a Student-Teacher Relationship Scale (STRS, Pianta, 2001) magyarra adaptált változatának (Huszka & Kinyó, 2020) felhasználásával valósult meg. A kérdőív segít feltárni a pedagógus és a diákok közötti kapcsolatot a tanítók szemszögéből: a tanítók a kérdőíveket az osztályukban tanuló diákokra vonatkozóan töltötték ki. Az STRS visszajelzést ad a tanítóknak a tanulóikkal való kapcsolatukról. Az STRS kérdőív hosszú változata (28 tétel) a pedagógus-diák kapcsolat három dimenzióját értékeli: közelség, konfliktus és függőség (Pianta, 2001). Az adaptált kérdőív mellett egy háttérkérdőívet (Kósáné Ormai (1998) munkája alapján) is bevontam a vizsgálatba, amelynek egyes tételei arra vonatkoznak, hogy az általános iskolai tanítók hogyan vélekednek az osztályukban tanuló gyermekek tanulmányi teljesítményéről. A vizsgálatot egy tanulói adatlappal is kibővítettem (SZTE Neveléstudományi Intézet, 1998; OKM 2017/2018, 2018), amely a következő területeket fedi le: (1) tantárgyi attitűdök, (2) tantárgyak megítélése, (3) tanulmányi teljesítménnyel való elégedettség. A tanulók a szülői beleegyező nyilatkozat elfogadását követően tölthetik ki az adatlapot, amelyben kizárólag zárt kérdések szerepelnek. Az adatgyűjtést háttérváltozók kialakítása céljából, illetve összefüggés-vizsgálatok elvégzése érdekében végeztem. A vizsgálatok (első próbamérés: Ntanító = 2; második próbamérés: Ntanító = 4; nagymintás mérés: Ntanító = 14, Ntanuló = 183; online próbamérés: Ntanító = 2) magyarországi és szerbiai általános iskolák alsó tagozatos osztályainak bevonásával valósultak meg. A vizsgált mintára vonatkozóan az adaptált tanítói kérdőív Magyarországon és Szerbiában egyaránt hatékony diagnosztikai eszközként alkalmazható a tanító-tanuló kapcsolatokban, megfelelő szakmai támogatás mellett - beágyazva a mindennapi pedagógiai gyakorlatba.

show abstract

A tanító és a tanuló közötti kapcsolat vizsgálatának lehetőségei kisiskolás korban

Cited by 6 publications

References 28 publications

Az iskolai jóllét értelmezésének és modellezésének lehetőségei

Az iskolai jóllét értelmezésének és modellezésének lehetőségei

Gyerekek. Otthon. Együttműködés. Kreativitás. A designkommunikáció, mint a soft készségek fejlesztését támogató oktatásmódszertani eszköz

A tanuló-tanító közötti kapcsolat a pedagógusok szemszögéből

Contact Info

Product

Resources

About