A szegedi Városi Zeneiskola története 1935-1945 között

Abstract

"Szeged város zenekultúrája nemcsak Szeged város ügye, hanem az országos zenekultúra jelentős tényezője. [. . . ] Ha azonban tekintetbe vesszük, hogy Szeged városát általánosan fejlett kultúrája, egyetemi városi jellege és geográfiai elhelyezése egyenesen predesztinálja a Dél-vidék zenekultúrájának irányítására, úgy megállapíthatjuk, hogy e város zenei életének jelentősége messze túlnő a város határain és a megítélésben Szeged város zenekulturális hivatása éppoly fontos, mint magasabb színvonalon a székesfőváros, vagy az ország egyéb vidéki zeneközpontjainak hivatása. A város zenei életének irányítói teljes mértékben átérzik e kulturális feladat jelentőségét és tervszerű munkával szolgálják nemcsak a helyi, hanem az országos zenekultúra ügyét." -írta 1929-ben Pálfy József, a szegedi városi színház intendánsa és a Szegedi Filharmonikus Egyesület elnöke a Muzsika folyóirat 111. számában, melyet a szerkesztők Szeged zenei életének szenteltek (Muzsika, 1929. 7. o.).A Szeged kulturális életében fontos szerepet játszó és a várost kiemelkedő vidéki zeneoktatási színhellyé tévő 1881-ben megalapított zeneiskola történetének egy rövid, ám rendkívül meghatározó idő-szakának bemutatására vállalkozik tanulmányunk. Eddig még nem publikált hagyatéki anyagok: levelek, írások felhasználásával szeretnénk a figyelmet felhívni a Belle Ferenc nevével fémjelzett 1935-1944 közötti időszak jelentőségére és eredményeire, melyek a város kulturális életének is fontos évei voltak.A zeneiskola rövid története 1945-ig A szegedi zenészekről először egy 1522-ből származó "tized lajstrom" tesz említést, amelyen az adót fizető zenészek nevei szerepeltek. 1 Az első katonai zenekar a 17. században alakult, emellett a városban főleg egyházi zenét játszó muzsikusok, együttesek működtek. Az első olyan zenekart, mely egyházi és világi zenei szolgálatot is teljesített az 1720-as évek elején gróf Nádasdy Lász-1 Sypos Benedek, Dobos Imre, Lantos György, Cantor Imre. 85