A Student-Teacher Relationship Scale mérőeszköz adaptációja és struktúrájának faktoranalitikus vizsgálata

Abstract

A gyermekkorban kialakuló kötődési kapcsolatok lényegesen meghatározzák az egyén későbbi szociális viselkedését. A gyermek szociális kapcsolatainak alakulásában nagy változásokat eredményez az iskolába járás megkezdése (Vajda, 1997). A gyermekek alapvető biztonságszükségletére vonatkozóan Brent (2010) a szülői támogatás mellett a pedagógus támogatásának jelentőségét hangsúlyozza. Az utóbbi évtizedben számos kutatás központi témájává vált a diák-pedagógus kapcsolatának vizsgálata, amelynek mérésére gyakran a Student-Teacher Relationship Scale (STRS, Pianta, 2001) kérdőívet alkalmazzák. Európa több, esetenként igen jelentős szociális, kulturális és oktatási különbségekkel rendelkező országában megvizsgálták már a mérőeszköz alkalmazhatóságát (például Görögországban, Hollandiában). Jelen tanulmány az STRS-kérdőív magyar nyelvű változatának megbízhatóságát, érvényességét és alkalmazhatóságát mutatja be. A kutatás során 183 tanulóra vonatkozóan 14, magyarországi és vajdasági általános iskola alsó tagozatain tanító pedagógus töltötte ki az STRS kérdőívet. A feltáró faktorelemzések kimutatták, hogy megfelelő és elfogadható faktorstruktúra a mérőeszköz öt tételének elhagyásával érhető el. Öt kérdőívtétel mellőzésével a mérőeszköz reliabilitása (α=0,82) megfelelőnek bizonyul, és az elméleti modellben azonosított három alskála mindegyike (konfliktus, közelség és függőség) megbízható. Eredményeink alapján az STRS magyar oktatási környezetben is megfelelő eszköznek bizonyul a tanuló-pedagógus kapcsolatának vizsgálatában.

A tanuló-tanító közötti kapcsolat a pedagógusok szemszögéből

“…Az adatok gyűjtésére 2019 tavaszától 2020 teléig került sor (Huszka & Kinyó, 2020). A vizsgálatba magyarországi (dél-alföldi régió) és vajdasági (Bácska északi része) általános iskolák alsó tagozatain tanító pedagógusokat vontunk be.…”

“…A vizsgálatba hat köznevelési intézmény, ebből két magyarországi és négy szerbiai általános iskola bevonására került sor, melyekből 3 magyarországi és 11 szerbiai osztály 14 tanítója -mindegyikük nővett részt a vizsgálatban. A magyarországi minta mellett azért tartottuk fontosnak a szerbiai minta bevonását is, mert választ szeretnénk kapni arra is, hogy határon túli magyar tanítási környezetben alkalmazható-e a mérőeszköz (Huszka & Kinyó, 2020)…”

“…A teljes adaptált tanítói kérdőív reliabilitása az első faktoranalízis elvégzését megelőzően is megfelelőnek bizonyult (Huszka & Kinyó, 2020). Az elméleti modell három alskálája közül a konfliktus és a közelség alskála megbízható (Cronbach-α = 0,90 és Cronbach-α = 0,88 A pedagógusok egyetértettek azzal a kijelentéssel is, hogy a gyermekek számára kényelmetlen, ha pedagógiai célból megérintik őket (4. item; M = 4,58).…”

“…A főkomponens-elemzésbe az összes (28 db) állítást bevontuk, és a változók három faktorba történő rendezését kértük (KMO = 0,86; megmagyarázott variancia = 55,03%; faktorsúly alsó határa = 0,35). A faktorelemzés során kapott faktorstruktúrát a 29. táblázatban mutatjuk be (Huszka & Kinyó, 2020) Feltáró faktoranalízis (Fraire et al, 2013) elvégzését követően az olasz kutatók az STRS kérdőív hat problémás állítását azonosították be. Az olasz kutatás során a következő kijelentések okoztak némi problémát: 4-es, 6-os, 12-es, 19-es, 21-es és a 25-ös számú tétel.…”

“…Az általuk kapott faktorstruktúrát a skálákhoz tartozó tételszámok mentén ismertetjük (Fraire et al, 2013): konfliktus skála (2., 11., 13., 16., 18., 20., 22., 23., 24., 26. item), közelség skála (1., 3., 5., 7., 9., 15., 27., 28. item), függőség skála (8., 10., 14., 17. item). Vizsgálatunk a bemutatott olaszországi méréssel (Fraire et al, 2013) A problémás öt állítás mellőzése a kérdőív megbízhatóságának javulását is eredményezte (Huszka & Kinyó, 2020), amit a 32. táblázat mutat be. A változás együtt járt az alskálák reliabilitásának további javulásával is, ennek következtében a konfliktus alskála, valamint a közelség alskála jóságmutatói kis mértékben javultak (Cronbach-α = 0,91 és Cronbach-α = 0,90), azonban a függőség alskála reliabilitása jelentős javulást mutatott (Cronbach-α = 0,81).…”