Az iskolai jóllét vizsgálata 5. és 8. osztályos tanulók és tanáraik körében

Abstract

A doktori disszertáció az iskolai jóllét fogalmi meghatározásával és általános iskolás tanulók körében végzett empirikus vizsgálatával foglalkozik. Az értekezés első része a téma magyar és nemzetközi szakirodalmának áttekintésével, a második a tanulók és tanáraik körében végzett kutatások jellemzésével és az eredmények bemutatásával, majd értelmezésével foglalkozik. Az első rész fejezetei a jóllét értelmezésének alakulásán keresztül a szubjektív jóllét, majd a tanulói és az iskolai jóllét fogalmát, összetevőit és vizsgálatának jellemzőit tartalmazzák. A dolgozat fogalomértelmezése szerint az iskolai jóllét összetett, többtényezős fogalom, ami az iskolában átélt érzelmek, tapasztalatok mellett a környezeti és személyes tényezők interakciójának eredményét jelenti. Az értekezés második részében a kutatási cél bemutatása után a mérések módszereinek és eredményeinek jellemzése olvasható. A kutatás célja általános iskolás 5. és 8. osztályos tanulók (N=419) iskolai jóllétét befolyásoló tényezőinek vizsgálata, és a tanáraik (N=55) iskolai jóllétről alkotott véleményének feltárása, majd az eredmények összevetése és többszempontú elemzése. A kutatás hipotéziseit az iskolai jóllét feltételezett összetevői és a vizsgálatba bevont háttérváltozók mentén állítottuk fel. Az iskolai jóllét összetevőit adaptált kérdőív segítségével vizsgáltuk, amely az iskolai jóllétnek öt faktorát különítette el (iskolához való viszony, iskolai énhatékonyság, szociális problémák, szorongás és fizikai panaszok). A kapott tényezőket további kérdőívek bevonása után az élettel való elégedettség, a szubjektív jóllét, a társas támogatás, a tesztszorongás és az osztálylégkör elemeivel vetettük össze. Az eredmények feldolgozása háttérváltozók mentén történt. A kérdőívekben szereplő nyílt kérdések a kapott eredményeket további információkkal egészítették ki. A tanárok mérése azonos módon is időszakban történt, az iskolai jóllét összetevőit a nyílt és zárt végű kérdésekre adott válaszok mentén hasonlítottuk össze. Az eredmények segítségével bővebb információ szerezhető az iskolai jóllét hazai jellemzőiről, a tényezők feltárása pedig lehetőséget ad a tanulók előmenetelét támogató iskolai feltételek megteremtéséhez, fejlesztéséhez.

A „jövő társadalmának” építői: Szocialista iskola és gyermekideál Magyarországon a 60-70-es években

“…A nevelési terv megalkotásának elképzelése a Szovjetunióból származott, ahol az 1950es évek végétől intenzíven foglalkoztak nevelési programok összeállításával (Nagy, 1970). Magyarországon az 1959/1960-as tanév végére készült el a Nevelési Tervjavaslat, majd az 1960/1961-es és a rákövetkező tanévben kísérleti próbának vetették alá, azért is, hogy összehangolható legyen a Tanterv a Nevelési Tervvel (Nagy, 1963;Nagy, 1970). 1962 végén országos vitára került sor, majd a reflexiókat is figyelembe véve a rákövetkező év tavaszán az Országos Nevelési-terv Bizottság által jóváhagyást nyert.…”

“…Erre ráépülően határozták meg a rájuk vonatkozó nevelési követelményeket, és az ajánlott tevékenységi formákat, melyekkel elérhetőnek vélték a vázolt és áhított "szocialista embereszményt". A záró rész, a negyedik fejezet pedig a Nevelési Terv alkalmazásához kínál útmutatást a pedagógusok számára (Nagy, 1963;Nagy, 1970).…”

A csoportmunka : Kis csoportok tanulása, a csoportmunka jellemzői

“…A hagyományos tanítási módszerek, munkaformák alkalmazása során, akár a frontális osztálymunka, akár az individuális tevékenység kerül előtérbe, a hátrányos helyzetet konzerválását segíti elő, a társadalmi státusz újratermelődését szolgálja (K. Nagy, 2005a).…”

“…A csoportmunka elemei a csoportfeladatlapok, a háttérinformációt nyújtó adatlapok, az egyéni feladatlapok, illetve a munkához szükséges eszközök és anyagok, melyeknek előkészítése az oktató feladata. A tanítási órán a munka legfontosabb része a csoportfeladat megoldása (K. Nagy, 2005a).…”

“…Amikor az oktató átadja az irányító szerepet, a hallgatók felszabadultabbak, érdeklődők, motiváltabbak lesznek, és elindul a problémamegoldó gondolkodásuk. A játékos kíváncsiság alapja a kreatív problémamegoldásnak (K. Nagy, 2005a).…”