A megfigyelés kutatásmódszertana – Interakciók megfigyelése integrált és inkluzív óvodai környezetben

Abstract

<jats:p>Az óvodai integráció és inklúzió hatékony vizsgálatának fontos részét képezi, hogy a fejlődési és pedagógiai történéseket a maguk természetes környezetében tanulmányozzuk. Ennek célravezető módszere lehet a megfigyelés, amellyel akár olyan momentumokat is megragadhatunk, mint a gyermek-gyermek és a gyermek-pedagógus interakciók. Jelen tanulmányunkban a megfigyelés kutatás-módszertani hátterének bemutatását követően ismertetjük a gyermeki viselkedés megfigyelésének néhány lehetséges módszerét. Majd áttekintjük és elemezzük az óvodai integráció, inklúzió témájában végzett megfigyeléses vizsgálatokat. Írásunkban kiemelt szerepet kapnak az interakciók megfigyelését célzó tanulmányok, hiszen az óvodai integráció és inklúzió tanulmányozása terén kulcsfontosságú elemnek tartjuk a résztvevők megfigyelését természetes környezetükben, azaz a csoportszobában. Elemzésünkbe tényezőként bevontuk az óvodai környezet összetevőit is, mivel az interakciók ebben a közegben valósulnak meg, illetve maga a környezet elrendezése is hatással van rájuk. A fenti szempontokat a pedagógiai munka tudatossága és tervezése vonatkozásában is érdemes körültekintően elemezni.</jats:p>

A zeneoktatásunk kihívásai és nehézségei általános iskolai és gimnáziumi énektanárok nézetei alapján

“…A kutatás érvényességének (validitás) és megbízhatóságának (reliabilitás) biztosítása érdekében az interjúk hanganyagai a válaszadók beleegyezését követően rögzítésre kerültek, majd azokat írásos formában dokumentáltuk (Böddi et al, 2015). Továbbá az interjúkérdések megalkotásakor az interjúalanyok a kutatás kérdéseiről való részletes informálásának mellőzésére törekedtünk, mint például arra a kutatási kérdésünkre vonatkozóan, hogy a tanárok mennyire veszik szigorúan a kodályi alapelvek megvalósítását az iskolai ének-zene órákon, a meginterjúvolt pedagógusok számára a következő kérdést tettük fel az interjúk során: ,,Milyen zenepedagógiai módszereket ismer és alkalmaz az énekórán?"…”

A proszociális viselkedések egyes altípusainak vizsgálata és fejlesztése intézményes környezetben kiscsoportosok körében

“…Esetünkben azonban erre nem volt lehetőség, tekintve, hogy a kutatás és ezzel együtt a minta jelentős része más városban valósult meg, ahol nem tudtam volna egy másodkódoló személyében megfelelő szakmai segítséget biztosítani. A megbízhatóságot tovább növelhetjük, ha megfigyeléseinkhez videófelvételeket készítünk (Denham, 1986;Böddi et al, 2015), amelynek kódolásával és értékelésével, több kódoló közreműködésével pontosabb eredményeket kaphatunk. E módszer alkalmazásának azonban etikai és technikai akadályai is voltak a kutatás során, így végül a résztvevő megfigyelésnél maradtam, ahol a gyermekeket egyesével figyelte meg egyetlen megfigyelő.…”

Az iskolai és iskolán kívüli zenei nevelés egyéni, családi és társadalmi megítélése általános iskolás és gimnáziumi tanulók, szülők és tanárok körében

“…A kutatás érvényességének (validitás) és megbízhatóságának (reliabilitás) biztosítása érdekében az interjúk hanganyagai a válaszadók beleegyezését követően rögzítésre kerültek, melyet ezt követően írásos formában dokumentáltunk (Böddi, Keszei, Serfőző, & Dúll (2015). Az eredmények elemzése során a kategóriaalkotás induktív módon történt (Sántha, 2007(Sántha, , 2009Szokolszky, 2004).…”