A zeneoktatásunk kihívásai és nehézségei általános iskolai és gimnáziumi énektanárok nézetei alapján

Pintér, Tünde Kornélia

doi:10.31074/gyntf.2020.2.74.109

Cited by 6 publications

(9 citation statements)

References 4 publications

Supporting

Mentioning

Contrasting

Unclassified

Order By: Relevance

“…Ezek alapján azt gondolnánk, amennyiben valami ennyire fontos részét képezi az ember életének, akkor szívesen tanulja azt, illetve meg szeretné érteni. Ehhez képest több, az ének-zene tantárggyal kapcsolatos kutatás arról számol be, a diákok nem kedvelik az énekórákat (Chrappán, 2017;Csíkos, 2012;Janurik & Józsa, 2018;Janurik et al, 2020Janurik et al, , 2021Pintér & Csíkos, 2020;Pintér, 2018Pintér, , 2020.…”

Section: Bevezetésunclassified

A gamifikáció szerepe a zeneoktatásban

Kiss¹,

Asztalos²

2021

GYNTF

View full text Add to dashboard Cite

A tanulmány a gamifikáció módszerét, valamint annak oktatásban, ének-zene oktatásban történő alkalmazási lehetőségeit mutatja be. A gamifikáció egy olyan, egyre nagyobb népszerűségnek örvendő módszer, mely az oktatásban is használható. A módszer legfőbb jellemzője, hogy az élet olyan területein használ játékos elemeket (például pontozás és szintek), ahol a környezet alapvetően nem játékos. Ilyen, nem játékos környezetnek tekinthetők az oktatás, illetve a tanulás különböző területei is. A módszer során a tanulók játékos szerepbe bújva szereznek pontokat a tanórai feladatokért. A játékos elemek lehetővé teszik, hogy a diákok úgy tanuljanak, hogy közben szórakoznak. A módszer egyik előnye, hogy képes motiválni a tanulókat. A tanulmányban példák olvashatók arra, hogyan lehet alkalmazni a gamifikáció módszerét a tanítás során, valamint az ének-zene órákon.

show abstract

Section: Bevezetésunclassified

A gamifikáció szerepe a zeneoktatásban

Kiss¹,

Asztalos²

2021

GYNTF

View full text Add to dashboard Cite

show abstract

“…Az eredmények elemzése során a kategóriaalkotás induktív módon történt (Sántha, 2007(Sántha, , 2009Szokolszky, 2004). A kapott válaszokat papír-ceruza módszer segítségével az interjúalanyok által érintett témák gyakorisága alapján kategorizáltuk (Pintér, 2019a(Pintér, , 2020a(Pintér, , 2020b.…”

Section: A Tanárok Megkérdezéseunclassified

“…A tagozatok közötti különbségeket Khí-négyzet (χ²) próba segítségével vizsgáltuk meg. Az eredmények feldolgozását megelőzően az előzetes tanulmányok eredményei alapján az énekzene tantárgy alacsony megítéléséből indultunk ki (Csíkos, 2012;Pintér, 2018Pintér, , 2020a. Az adatok elemzése során a zenetagozatos tanulók és szülők és a nem zenetagozatos diákok és szüleik válaszai között jelentős különbségeket fedeztünk fel.…”

Section: A Tagozatok Közötti Különbségek a Tanulók éS Szülők Körébenunclassified

“…Mindennapos problémák és kihívások az énekórán Az interjú során a kutatásban részt vevő tanárokat arra kértük, hogy osszák meg véleményüket és személyes tapasztalataikat arról, hogy milyen mindennapos problémák nehezítik meg az iskolai énekórák megtartását. A kutatást megelőzően az ének-zeneoktatást nehezítő problémák mögött egyidejűleg számos tényezőt feltételeztünk (Pintér, 2020). Az eredmények alátámasztották hipotézisünket.…”

Section: A Tanári Interjúk Eredményeiunclassified

“…A megkérdezett tanárok szerint a tanulók − részben hiányos zenei ismereteiknek köszönhetően − kevésbé nyitottak a klasszikus zenei stílusok befogadására. Ennek következtében a klasszikus, avagy komolyzenei műfajok, amelyek Rentfrow és Gosling (2003) rendszerezésében komplexebb zenei műfajoknak számítanak, alapvetően nehezebb fogadtatásban részesülnek a tanulók részéről (Pintér, 2020).…”

Section: Alacsony óRaszám éS a Tananyag Aránytalanságaunclassified

See 2 more Smart Citations

Az iskolai és iskolán kívüli zenei nevelés egyéni, családi és társadalmi megítélése általános iskolás és gimnáziumi tanulók, szülők és tanárok körében

Pintér

Self Cite

View full text Add to dashboard Cite

Empirikus vizsgálatom célja, hogy meghatározza a zene fontosságát és presztízsét a tanulók életében, valamint feltárja a diákok ének-zenéhez fűződő negatív hozzáállásának okait (Pintér, 2018, 2020; Pintér & Csíkos, 2020). Ezenkívül ez a tanulmány lehetőséget kínál arra, hogy megvizsgálja és megértse a diákok attitűdjeiben és nézeteiben bekövetkező változásokat az általános iskolából a középiskolába való átmenet folyamán a zene és nem zenetagozatos osztályokban (Pintér, 2021). A zene társadalmi megítélését 11 megyei jogú városban működő iskola, zenetagozatos és nem zenetagozatos osztályokba járó általános iskolás tanulói és gimnazistái (N=1550), valamint szülei (N=1550), illetve az ének-zene tantárgyat tanító tanárok (N=15) körében vizsgáltam. A vizsgálat a tanulók és szüleik körében kérdőíves kikérdezés, míg a tanárok körében interjú-módszer segítségével történt. Az eredmények azt mutatták, hogy a zene meghatározó szerepet tölt be a diákok életében. Azonban az eredményekből kirajzolódott, hogy a tanulók énekórákhoz fűződő attitűdjét számos tényező befolyásolja, melyek között kulcsfontosságú szerepet játszik a tanulók énekléshez és énektanárukhoz fűződő attitűdje, valamint a zenetanulás fontosságáról és hasznosságáról alkotott nézetei. A megkérdezett tanulók elsősorban a hangulatszabályozás és a szociális interakciók kapcsán hallgattak zenét szabadidejükben, ugyanakkor némely diák körében a zene (különösen a popzene) háttérzeneként történő hallgatása is jellemző volt. Az eredmények rávilágítottak arra is, hogy a zenetagozatos osztályokba járó tanulók szignifikánsan jobban kedvelték a zenét az iskolán belül és kívül, mint a nem zenetagozatos társaik. Ugyanakkor mindkét tagozaton felfedeztünk az énekórákhoz fűződő negatív attitűdöket, különösen a 6. és 10. évfolyamokon. A nem zenetagozatos tanulók magasabb arányban kifogásolták a népzenei és klasszikus zenei szemelvények és a szolmizáció tanulását, mint a zenetagozatos tanulók. Ugyanakkor a tanulók többsége fokozott érdeklődést tanúsított a könnyűzene iránt mindkét tagozaton. Az eredmények azt mutatták, hogy a tanulók elsősorban a hangulatszabályozás céljából hallgattak (könnyű)zenét szabadidejükben, amely részben magyarázatot ad a diákok ének-zeneórai tevékenységekhez fűződő elvárásaival kapcsolatban.

show abstract

Tanulók, szülők és tanárok perspektívái az iskolai zenei nevelés céljáról és feladatáról

Pintér¹,

Csíkos²

2020

Self Cite

View full text Add to dashboard Cite

Az elmúlt néhány évtizedben számos negatív visszajelzés számolt be zeneoktatásunk hanyatló állapotáról, amelyek az ének-zene tantárgy alacsony presztízsére és a zenei élmények hiányára hívták fel a figyelmet.Az előzetes kutatások kimutatták, hogy az ének-zene az egyik legkevésbé kedvelt iskolai tantárgy a tanulók körében (Csíkos, 2012; Dohány, 2013; Pintér, 2020a). Jelen kutatás célja, hogy megvizsgálja, hogyan ítélik meg a tanulók, szülők és énektanárok az iskolai zeneoktatás célját és szerepét. A vizsgálat első részében kérdőíves módszer segítségével vizsgáltuk meg a zene- (N = 506) és nem zenetagozatos tanulók (N = 536) ésszüleik hangszerjátékát, az otthoni zenei környezet jellegzetességeit, valamint az iskolai zeneoktatás céljáról alkotott nézeteit. A vizsgálat második részében ének-zenét tanító tanárokkal (N = 15) készítettünk interjút az iskolai zeneoktatás céljáról alkotott nézeteikről. Az eredmények azt mutatták, hogy a zenetagozatos tanulók és szüleik családjában magasabb arányban fordultak elő közös zenei tevékenységek, zenei hangszerek, mint a nem zenetagozatos tanulók otthonában. Továbbá a zenetagozatos tanulók és szüleik az ének-zene órákat több aktív zenei tevékenységhez és élményhez társítottak, míg a nem zenetagozatos diákok és szüleik elsősorban a lexikális tudás elsajátítását várták el az énekórák folyamán. Ugyanakkor némely nem zenetagozatos tanuló nemtetszését fejezte ki az ének-zene tanulása kapcsán. A megkérdezett tanárok többsége a zenei élmények és a zenei alapismeretek kialakítását egyaránt fontosnak ítélte, azonban hozzátették, hogy az ének-zene tantárgy alacsony óraszáma alapvetően megnehezíti a kitűzött célok iskolai gyakorlatban történő megvalósítását.

show abstract

A zeneoktatásunk kihívásai és nehézségei általános iskolai és gimnáziumi énektanárok nézetei alapján

Cited by 6 publications

References 4 publications

A gamifikáció szerepe a zeneoktatásban

A gamifikáció szerepe a zeneoktatásban

Az iskolai és iskolán kívüli zenei nevelés egyéni, családi és társadalmi megítélése általános iskolás és gimnáziumi tanulók, szülők és tanárok körében

Tanulók, szülők és tanárok perspektívái az iskolai zenei nevelés céljáról és feladatáról

Contact Info

Product

Resources

About