A maszkviselés hatása az orvos-beteg kapcsolatra : Nehezítő tényezők és kompenzálásuk

Abstract

A védőmaszk viselése fontos kiegészítő járványügyi intézkedés a légzőszervi betegségek, így a Covid-19-vírus terjedési kockázatának csökkentésére is. Ezek a maszkok az arcfelület mintegy 60-70 százalékát lefedik, olyan területen, amely elengedhetetlenül fontos a mentális állapotok hatékony verbális és nem verbális kommunikációjához és észleléséhez, ennek következtében bonyolíthatják a társadalmi interakciókat, különösen a klinikai környezetben, ahol a kommunikációs készségek és a jó orvos-beteg kapcsolat nélkülözhetetlenek a minőségi ellátáshoz. A szerzők áttekintik az arcmaszkok hatékony orvos-beteg kommunikációra gyakorolt hatásával kapcsolatos szakirodalmat és kutatási eredményeket, valamint javaslatokat tesznek a nehézségek kompenzálására olyan kiegészítő kommunikációs módozatok bemutatásával, amelyek lehetővé teszik, hogy az orvos-beteg interakciók a pandémia következtében előírt védőfelszerelések és maszkok mögött is jó eséllyel a megszokottól eltérő, mégis hatékony módon működjenek.

Mi van a maszk mögött? A maszkviselés szociális reprezentációja

“…A maszk az arc nagy részét pont olyan területen lefedve, amely elengedhetetlen az érzelmi állapotok, illetve azok nonverbális kommunikációjának felismeréséhez, kritikusan befolyásolhatja a szociális interakciókat, akadályozva az interperszonális kapcsolódást (Carbon, 2020). A szakirodalmi áttekintések alapján úgy tűnik, hogy a maszkviselés jelensége ambivalens jelentéstartalmakat hordoz, a fertőzéstől, súlyos megbetegedéstől való védelmi funkció és az uniformizáló -összetartozást erősítő -hatások mellett számolnunk kell jelentős elbizonytalanító hatásával is (Vonyik, Farkas, Turner, Finta, & Borszéki, 2020). Az arcmaszk viselése egyszerre jelentheti a szorongás csökkentését és annak anticipálását.…”