A marketingkutatás alapjai

Gyulavári, Tamás; Ariel, Zoltán Mitev; Neulinger, Ágnes; Neumann-Bódi, Edit; Simon, Judit; Szűcs, Krisztián

doi:10.1556/9789630598880

Cited by 21 publications

(20 citation statements)

References 0 publications

Supporting

Mentioning

Contrasting

Unclassified

Order By: Relevance

“…Az asszociációs technikák a kvalitatív módszerekhez sorolhatók (Aaker et al 2001) és projektív technikáknak minősülnek (Franzen, Bouwman 2001;Gyulavári et al 2014;Malhotra, Simon 2007). Aaker (1991) ezen felül az indirekt módszerekhez sorolja az eszközt.…”

Section: Asszociációs Módszerunclassified

Idősek városképe – egy városmárka-asszociációs kutatás korcsoportspecifikus eredményei

Kovács

Zsarnoczky

Keller

et al. 2021

TéT

View full text Add to dashboard Cite

A települési kutatások aktuális területét képezik a márkázással kapcsolatos elemzések, melyek a településeket – településmárka címszó alatt – a márkamenedzsment szemszögéből vizsgálják. Bár összefoglaló néven településmárkáról beszélhetünk, ez a legtöbb esetben városok márkázását jelenti. Jelen kutatásban a településmárkából, mint az elmében létrejövő entitásból indulunk ki. Ezzel Aaker (1991) és Keller (1998) mellett Sebastian Zenker városmárkákkal kapcsolatos kutatásai jelentik a vizsgálat kiindulópontját – elsősorban a Zenker és Braun (2017) által megalkotott modell, amely a település márkáját a tudatunkban a településhez kapcsolódó asszociációkként értelmezi. Kutatásunkban egy városmárka és a „fogyasztó” kapcsolatát asszociációs módszerrel vizsgáltuk meg: a lakosoknak a városmárka nevéhez kötődő asszociációit elemeztük. A vizsgálat tárgya Nagykanizsa, a vizsgálat alanya pedig egy konkrét csoport, a Nagykanizsán élő idős generáció. Az asszociációk alapján kirajzolódó aktuális kép megmutatja, hogy milyen jellemzők nehezítik és / vagy könnyítik meg az idősek mindennapjait a városban. Az eredmények alapján jellemezzük az idősek várossal kapcsolatos képét, majd rámutatunk arra, hogy az idős generáció tagjai amellett, hogy a város egy korábbi, általuk ismert képét hívják elő, a következő generációk szükségleteit is szem előtt tartják. A gyűjtött asszociációk alapján Zenker és Braun (2017) településasszociációkkal kapcsolatos modelljét is módosítjuk. A tanulmány végén javaslatokat fogalmazunk meg, amelyek felhasználásával Nagykanizsa idős lakossága jobban integrálhatóvá válhat a város mindennapjaiba.

show abstract

Section: Asszociációs Módszerunclassified

Idősek városképe – egy városmárka-asszociációs kutatás korcsoportspecifikus eredményei

Kovács

Zsarnoczky

Keller

et al. 2021

TéT

View full text Add to dashboard Cite

show abstract

“…Emellett a kiegészítő és konstrukciós projektív technikákat is alkalmaztunk, amelyek során a résztvevőknek bizonyos megoldásokat kellett elképzelniük, vagy jövőbeli helyzetbe kellett beleképzelniük magukat (Malhotra & Simon, 2009). Az utazások tervezése és lebonyolítása során felmerülő problémákat sztorikockák használatával és képi asszociációkkal mértük fel (Gyulavári et al, 2014).…”

Section: Desztinációs Problémák éS Megoldásukunclassified

A turizmus jelene és várható változása a mesterséges intelligencia integrálásával, különösen a Z-generáció igényeire fókuszálva

Danyi

Iványi

Veres

2020

Veztud

View full text Add to dashboard Cite

A szerzők kutatásának célja a mesterséges intelligencia (MI) technológiák turisztikai célú felhasználhatóságának vizsgálata volt. Hipotézisük szerint, ha a jövőbe tekintünk, akkor a Z generáció igényei lesznek a legfontosabbak, amelyekre az MI fog nagyrészt megoldást adni. A turizmus minden paraméterében töretlenül növekszik 2013 óta, miközben egyre szorosabban összefonódik az infokommunikációs technológiákkal. A trendek fenntartásához nagyon fontos a turizmusmarketing és a marketingkommunikáció, hogy megalapozott desztinációs és szolgáltatói döntésekkel lehessen az utazók számát és elégedettségüket növelni. A közeljövő egyik legfontosabb eszköze mindezekben a mesterséges intelligencia (MI) lesz. A tanulmányban részletes szekunder kutatást végeztek a szerzők annak bemutatására, hogy a nemzetközi kutatások és fejlesztések egyre jobban fókuszálnak az MI-re. Ötven releváns cikk elemzésével egy ún. hype-térképet rajzoltak fel, négy főkategóriába sorolva az MI turisztikai megoldásait, egyrészt a problématulajdonosok funkcionális megközelítése, másrészt a technológiák csoportosítása alapján.

show abstract

“…Following the recommendation of the methodological literature (Churchill, 1979;Rossiter, 2002), after defi ning the concept to measure we started the culture personality (CP) scale construction procedure by generating items via exploratory methods (see Gyulavári et al, 2014). Qualitative data were collected during each semester between 2004 and 2012 among foreign exchange students, who answered the following question: "Culture is often thought of as the personality of the society.…”

Section: Culture Personality Scale Constructionmentioning

confidence: 99%

Do Perceived Culture Personality Traits Lead to a More Favourable Rating of Countries as Tourist Destinations?

Gyulavári

Malota

2018

Self Cite

View full text Add to dashboard Cite

Purpose-The main purpose of our study was to investigate the eff ect of perceived culture personality (CP) on the evaluation of a country as an ideal tourist destination. A new culture personality scale has been developed for the analysis, and this paper aims to implement it in a destination marketing context. Design/Methodology/Approach-As a result of the scale construction procedure, based on extensive qualitative studies, a 51-item semantic diff erential scale was developed and tested. A sample of 216 Hungarian and 47 French university students has been surveyed. Findings and implications-The regression model proves the connections between perceived culture personality and the evaluation of a culture as a tourist destination. The most infl uencing personality traits of the culture are also identifi ed. Based on the results, destination managers can refi ne their marketing communication plan, especially among younger target segments. Limitations-The generalizability of the results is subject to some limitations due to the student sample used. Sažetak Svrha-Glavna svrha našeg istraživanja bila je istražiti učinak percipirane osobnosti kulture (culture personality-CP) na procjenu zemlje kao idealnog turističkog odredišta. Za potrebe analize razvijena je nova ljestvica osobnosti kulture, a cilj rada jest implementirati ju u kontekst marketinga destinacije. Metodološki pristup-Kao rezultat procedure izrade skale, temeljene na opsežnim kvalitativnim studijama, razvijena je i testirana skala semantičkog diferencijala s 51 česticom. Anketiran je uzorak od 216 mađarskih i 47 francuskih studenata. Rezultati i implikacije-Regresijski model dokazuje povezanost percipirane osobnosti kulture i njezine procjene kao turističke destinacije. Isto su tako uočena najutjecajnija obilježja osobnosti kulture. Na temelju rezultata menadžeri destinacija mogu razraditi svoj plan marketinške komunikacije, osobito za segmente mlađih ciljnih skupina. Ograničenja-Generalizacija rezultata ograničena je s obzirom na studentski uzorak ispitanika.

show abstract

A marketingkutatás alapjai

Cited by 21 publications

References 0 publications

Idősek városképe – egy városmárka-asszociációs kutatás korcsoportspecifikus eredményei

Idősek városképe – egy városmárka-asszociációs kutatás korcsoportspecifikus eredményei

A turizmus jelene és várható változása a mesterséges intelligencia integrálásával, különösen a Z-generáció igényeire fókuszálva

Do Perceived Culture Personality Traits Lead to a More Favourable Rating of Countries as Tourist Destinations?

Contact Info

Product

Resources

About