Do Perceived Culture Personality Traits Lead to a More Favourable Rating of Countries as Tourist Destinations?

Gyulavári, Tamás; Malota, Erzsébet

doi:10.22598/mt/2018.30.1.77

Cited by 1 publication

(1 citation statement)

References 11 publications

Supporting

Mentioning

Contrasting

Unclassified

Order By: Relevance

“…A márkázás így a turisztikai tervezhetőség egyik alappillérévé vált (Zsarnoczky, 2019). A földrajzi helyek mint desztinációk márkázásához szorosan kötődik egy adott, területileg is behatárolt kultúra vizsgálata is, mert az ezekkel kapcsolatos asszociációk hatással vannak az adott desztinációk megítélésére (Malota & Gyulavári, 2014;Gyulavári & Malota, 2018.…”

unclassified

Nagykanizsa mint márka – középiskolások körében végzett városmárka-asszociációs vizsgálatok eredményei

Kovács

Keller

Tóth-Kaszás

et al. 2020

Veztud

View full text Add to dashboard Cite

Jelen tanulmány egy nyugat-dunántúli város -Nagykanizsa -településmárkájának elmében elfoglalt helyét vizsgálja asszociációkkal a városban középiskolába járó fiatalok körében. A márka egyénileg kialakított elmebeli leképezésének kutatását a helyi fiatalok nagyfokú elvándorlása indokolja, amelyre a középiskolás tanulmányaik végén nagy arányban kerül sor. A kérdőíves kutatás során Nagykanizsa hat középiskolájának diákjait kérdezték meg, hogy megismerjék a válaszadók településről alkotott véleményét, azzal kapcsolatos asszociációit. A szabad asszociációk esetében a legtöbb válaszadó az infrastruktúrát, a helyi nevezetességeket nevezte meg, míg az irányított asszociáció során a fiatalok "szépnek, unalmasnak és kicsinek" írták le a várost. Mindkét esetben enyhe többségben voltak a negatív asszociációk, amelyek alapján érezhető a vélemények kettőssége: egy szép, felújított, tiszta város képe rajzolódott ki, ami szemben áll egy koszos, üres, érdekes programokat nem kínáló település érzetével. A településmárka autómárkákhoz hasonlítása során a megkérdezettek legnagyobb számban Trabantként, Suzukiként és Ladaként írták le a várost, ezek választása arra utal, hogy a fiatalok nem egy modern, dinamikus helynek tartják Nagykanizsát. Az állatnevek asszociációja hasonló véleményre enged következtetni, a lajhár kimagasló számú említése egy lassú, nehézkesen fejlődő település képét tárták a szerzők elé. Úgy vélik, hogy az élhetőség javítására és az azonosulás és kötődés növelésére lenne szükség a városvezetés részéről, ennek érdekében fogalmazták meg javaslataikat. Kulcsszavak: márkázás, városmárka, asszociációs vizsgálat, középiskolások, NagykanizsaThis paper examines the mental associations of a city brand -that of the Hungarian city Nagykanizsa located in West-Hungary. These associations were collected among young people attending high school in the city (Generation Z). The research is motivated by the high percent of local young people leaving the city after finishing their high school education. Students from six secondary schools in Nagykanizsa were asked to give their opinion and their associations about the city in the questionnaire. In free associations, most respondents named the infrastructure and the local attractions, while in the guided association young people described the city as "beautiful", "boring" and "small". In both cases, negative associations had a slight majority, which showed the dual character of the evoked associations: a beautiful, renovated, clean city was contrasted with the city image of a dirty, empty town with no interesting programs. When comparing the city brand to car brands, the three car brands mentioned most times were Trabant, Suzuki and Lada, suggesting that young people do not regard Nagykanizsa as a modern, dynamic settlement. Comparing the city brand to animals, the results were similar: most compared the city to a sloth describing a settlement with slow and idle development. At the end of the paper, recommendations are formulated based on the results to show how to improve the liveab...

show abstract

unclassified