A kvalitatív összehasonlító elemzés és a strukturálatlan reflektív napló a tanárok reflektív gondolkodásának feltárásában

Abstract

A tanulmány arra a kérdésre keres választ, hogy több éve pályán lévő pedagógusok miként gondolkodnak a jövő iskolájáról. A reflexiók feltárása mellett kiemelt célunk a kvalitatív összehasonlító elemzés fuzzy-set verziójának (fuzzy-set Qualitative Comparative Analysis ‒ fsQCA) hazai neveléstudományi empirikus vizsgálatban való alkalmazhatóságának illusztrálása is. A komplex módszertani környezetben a strukturálatlan reflektív napló és a fsQCA kombinálására került sor. Az adatelemzés során a kvalitatív tartalomelemzés mellett kiemelt szempont a strukturálatlan kvalitatív adatok fuzzy halmazokká transzformálása, amely több lépésben valósult meg. Az eredmények hálózatszerűen jelenítik meg az iskolai tereket és a tanítás-tanulás folyamatát. A klasszikus tanár- és tananyagközpontú didaktikai háromszög átértelmeződött, így a gyermekközpontúság, a problémamegoldás, a digitalizáció és a szülőkkel való együttműködés került fókuszba a reflexiók alapán. A pedagógusok nézeteiknek és pedagógiai tudásuknak megfelelően reagálnak, rutinjuknak, kognitív sémáiknak függvényében cselekednek a tanítás-tanulás folyamatában.

linguistic analysis of teacher trainees’ reflective journals

“…The analysis of reflective journals prepared by teacher trainees plays an important role in understanding the reflective thinking process in both national and international research (Gulya et al 2020;Hercz 2016;Pauw -Van de Ven 2012;Ryan 2011;Sántha 2008Sántha , 2020. At first, the methodology of reflective thinking research focused mainly on content analysis, and was mainly aimed at analysing and evaluating pedagogical situations.…”

“…At first, the methodology of reflective thinking research focused mainly on content analysis, and was mainly aimed at analysing and evaluating pedagogical situations. Later, the methodology of understanding the process became more complex, with the introduction of questionnaire studies, text analysis and the processing of interview situations based on video recordings (Sántha 2020). However, these studies approach the process of reflective thinking primarily from a pedagogical perspective, and do not consider linguistic aspects.…”