A KKV-szektor gyakorló számviteli szakembereinek a pályakezdő számvitelesek kompetenciáira vonatkozó értékelése

Abstract

A változtatás igénye nem új a számviteloktatás területén. A téma több, mint ötven évvel ezelőtt is előkerült már (Gordon -Howell, 1959). A változás tartalmát tekintve azonban akkor sem volt, mint ahogy most, a XXI. szá-zad elején sincs konszenzus (Bolt-Lee -Foster, 2003). Hazánkban is megfogalmazták, hogy a piacgazdaság építésével, a globalizációs hatások következtében, és nem utolsó sorban az információs technológiai fejlődés eredményeként összetett, széles tudású, magasan kvalifikált pénzügyi-számviteli szakemberre van szükség. A kérdés így végső soron az, hogy a mai számviteli szakoktatás e követelménynek eleget tud-e tenni (Sztanó, 2008). Sztanó (2015) megállapítása szerint ma már alapvetően nincs mennyiségi hiány a számvitel szakképzés területén, de azt már nem lehet egyértelműen állítani, hogy a pénzügyi-számviteli szakma magas minőségi követelményeinek mindenben megfelel a szakoktatás. A környezeti változások következtében a számviteli tevékenység, mint szolgáltatás tartalma is bővült, megváltozott, melyet a képzés tartalmának is követnie kell (Bélyácz, 2008). A számviteli szakember támogató, információszolgáltató szerepköre vezetősé-gi partnerré döntéshozóvá alakult át (a menedzsment része lett) Brewer Sorensen és Stout (2014) véleménye szerint, ennek megfelelően a mai könyvelők integrált gondolkodók, akik a számviteli tudáson felül képesek a döntéshozásban, stratégiaalkotásban részt venni. Azonban a számviteloktatás nem követte ezt a válto-zást, az oktatás nem fókuszál kellőképpen az integrált kompetenciaalapú képzésre. A számviteli szakemberek számára feladott álláshirdetések négy éves periódusát (2006)(2007)(2008)(2009) vizsgáló ausztrál kutatás eredményei szerint a munkáltatók a hangsúlyt az emberi tényezőkre (soft skills) helyezik a szakmaiakkal szemben. Dunbar -Laing -Wynder (2016) szerint annak ellenére, hogy a személyes és társas kompetenciák szerepelnek a tantervekben, a jelen tantervek mégis csak a munkaadók szakmai követelményekkel kapcsolatos igényeit elégí-tik ki. A munkáltatók által a "soft skills"-re helyeződő igénynek a jövőbeli tantervekben és a képzésben hangsúlyosabban meg kell jelennie. Ugyanerre a következ-tetésre jutottak Kavanagh és Drennan (2008) ausztrál kutatók, akik a hallgatói elképzeléseket és a munkaadói elvárásokat vizsgálták. Megállapításuk szerint a képzés nem fókuszál a személyes és társas kompetenciákra, a legnagyobb rés az oktatás és a munkaadói elvárás között az önmotiváció, szakmai attitűd, szóbeli kommunikáció és a folyamatos tanulás képessége terü- BALÁZSINÉ Farkas Katalin -KARDOS BarbaraA KKV-SZEKTOR GYAKORLÓ SZÁMVITELI SZAKEMBEREINEK A PÁLYAKEZDŐ SZÁMVITELESEK KOMPETENCIÁIRA VONATKOZÓ ÉRTÉKELÉSE A szerzők tanulmányukban nemzetközi kitekintés után a magyar számviteli szakemberek kompetenciái-nak vizsgálatát mutatják be.Kutatásuk célja a számviteli képzés tartalmi és módszertani továbbfejlesztése érdekében a számviteli szakemberekkel szemben támasztott kompetenciák feltérképezése és a hiányzó kompetenciák feltárása.A nemzetközi kutatásoktól eltérően a pályakezdő sz...

Hogyan járulhatnak hozzá a szaknyelvi kurzusok a munkaerőpiacon elvárt puha készségek fejlesztéséhez?

“…Magyarországon a 2000-es években az idegennyelv-tudás és a kommunikációs készség is igen gyakran szerepelt az elvárt kompetenciák között (Bajzát, 2011). A kis-és középvállalkozói szektorokban is megjelent a nyelvtudás iránti elvárás, pedig itt nem jellemző a multikulturális környezet.…”

Untitled

“…Magyarországon a 2000-es években az idegennyelv-tudás és a kommunikációs készség is igen gyakran szerepelt az elvárt kompetenciák között (Bajzát, 2011). A kis-és középvállalkozói szektorokban is megjelent a nyelvtudás iránti elvárás, pedig itt nem jellemző a multikulturális környezet.…”