A kelet-közép európai térség néhány oktatási rendszerének összehasonlító vizsgálata

Abstract

Az értekezés egy összehasonlító vizsgálat a Kelet-Közép Európa országainak oktatási rendszeréről, a kutatásba így bevonásra került Ausztria, Horvátország, Csehország, Lengyelország, Magyarország, Románia, Szerbiam Szlovákia és Szlovénia (Dudok, 2018). Az értekezés célja, hogy megvizsgálja az oktatási rendszerek egészét, fókuszálva a matematikaoktatás (azon belül is tovább fókuszálva elsősorban a 8. évfolyamra) helyzetére dokumentumok, szabályozások, nemzetközi mérések és saját vizsgálat alapján (Dudok, 2019). Az összehasonlítás célja a matematikaoktatásban tapasztalható eltérések feltárása és ezek hatásának elemzése az oktatás eredményességében (Dudok & Dudok, 2020). Az általam vizsgált összehasonlító tényezők között szerepelnek oktatáspolitikai-, oktatásirányítási-, történeti-, tantervi-, matematika specifikus tantervi-, módszertani-, értékelési- és, eredményességi tényezők is. Az oktatási rendszerek változásán túl a matematika oktatása is változásokon ment keresztül a vizsgált térségben a reformok során (Mullis et al., 2016). A matematikaoktatás területén egy ország sikeressége és hatékonysága számos egymással összefüggő nemzeti jellemzőtől és döntéstől függ, a matematika területén készült nemzetközi mérések eredményei tájékoztatást nyújtanak a szakmai fejlesztéshez, a tanagyagfejlesztéshez, továbbá a rendszerfejlesztéshez (OECD, 2010, 2016). Az értekezés egy összehasonlító neveléstudományi vizsgálat, amelyben dokumentumelemzést alkalmazok az összehasonlító tényezők mentén. A forrásokat tekintve elsődleges és másodlagos forrásokra használok, így vizsgálok törvényeket, rendeleteket és egyéb oktatási tanulmányokat, amelyek alapvető fontosságú információkat szolgáltatnak az általuk vizsgálat országok oktatási rendszereiről. A vizsgálatot egy kérdőíves, empirikus méréssel egészítem ki, ahol az elméleti vizsgálat során feltárt elemek gyakorlati megvalósulását elemzem. A kérdőív egy saját fejlesztésű kérdőív, amelynek eredményeit statisztikai módszerekkel elemzem. Az empirikus vizsgálathoz tartozó adatfelvétel több lépcsőben valósult meg online felületen. Elsőként a magyar adatok kerültek felvételre (N=637) és a kérdőív lefordítása a célországok anyanyelvére, majd a nemzetközi mintán (N=443) történt meg a mérés. A vizsgálat azt mutatja, hogy az oktatás eredményességét több tényező is befolyásolhatja, így az oktatáspolitika beleszólásának mértéke, a taneszközök, a matematika óraszámok és a tananyag mennyisége a 8. évfolyamon, az alapfokú oktatás felépítése és szintjei, a pedagógusok részéről az érdekérvényesítés és a személyi erőforrások.