2018
DOI: 10.18414/ksz.2018.10.1006
|View full text |Cite
|
Sign up to set email alerts
|

A hiszterézis közgazdasági jelentőségéről posztkeynesi szemléletben

Abstract: A 2008-as gazdasági világválságot követő kilábalás során megfigyelhető, hogy a gazdaságok többsége nem tér vissza a válság előtti növekedési pályájára, hanem egy tartósan alacsonyabb szintűre áll rá. A jelenség az egyik legnépszerűbb magyarázat szerint a gazdasági dinamika egy máig kevés figyelmet kapott típusának, a hiszterézisnek egy konkrét megnyilvánulása. Dinamikus rendszerekben akkor figyelhető meg hiszterézis, ha egy átmeneti sokk permanens hatást gyakorol a rendszer hosszú távú egyensúlyára. A tanulmán… Show more

Help me understand this report

Search citation statements

Order By: Relevance

Paper Sections

Select...
1
1

Citation Types

1
0
0
1

Year Published

2019
2019
2019
2019

Publication Types

Select...
3

Relationship

0
3

Authors

Journals

citations
Cited by 3 publications
(2 citation statements)
references
References 36 publications
(83 reference statements)
1
0
0
1
Order By: Relevance
“…(See Figures 1 and 2.) Nevertheless, we can expect that similar fluctuations are likely in the horizon of our predictions, and our data suggests that the crisis had a hysteretic effect on the Hungarian economic development (Váry [2018]). Therefore, it seems reasonable to start the test period after the crisis, while retaining a sufficiently long learning period.…”
Section: Out-of-sample Testing and Accuracy Measuressupporting
confidence: 63%
“…(See Figures 1 and 2.) Nevertheless, we can expect that similar fluctuations are likely in the horizon of our predictions, and our data suggests that the crisis had a hysteretic effect on the Hungarian economic development (Váry [2018]). Therefore, it seems reasonable to start the test period after the crisis, while retaining a sufficiently long learning period.…”
Section: Out-of-sample Testing and Accuracy Measuressupporting
confidence: 63%
“…Felvetődik az a kérdés, hogy Magyarország a közepes jövedelem csapdájával 3 találta-e szembe magát, mivel az alacsony költségek tekintetében már, az innovatív gazdaság, illetve a termelékenység tekintetében még nem tud versenyelőnyre szert tenni (Dijkstra 2017). A válság mint sokkhatás tehát átrendezte a növekedési folyamatokat mind országos, mind megyei szinten (Váry 2018, Kocziszky et al 2018. A válság után különösen Budapest és Pest megye veszített lendületéből, míg jelentős mértékű előretörés figyelhető meg Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, Fejér, Vas, Borsod-Abaúj-Zemplén és Bács-Kiskun megye esetében.…”
Section: A Megyei-régiós Növekedési Pályák Alapvonásaiunclassified