Extrapolative techniques’ predictive capacity in the spatial downscaling of the Hungarian gross domestic product

Abstract

The dynamics of GDP (gross domestic product) and its spatial distribution are constantly at the forefront of economic and regional studies. This study intends to understand better Hungarian subnational economic processes by checking the predictive capacity of various extrapolative forecasting techniques with out-of-sample testing. The author focuses on a top-down projection method that allocates regional GDP based on an existing, external, national-level, long-term projection. GDP is analysed in its aggregate value and in a decomposition followed in the growth accounting literature. The main question of the out-of-sample tests is the level of usefulness of historical national-and regional-level data in predicting Hungarian regional-level GDP in the long run. The author proposes a specific weighting scheme that combines past regional-level growth rates and predicted national-level growth rates to arrive at different regional-level predictions. She concludes that during the relatively short test period, the average historical interregional distribution did not have a determining role in predicting future regional GDP values. The nationallevel growth processes largely explain regional-level GDP, and the use of certain combinations of past regional-level growth rates and predicted national-level growth rates are recommended to project regional GDP in the long run.

Hosszú távú gazdasági konvergencia-forgatókönyvek megyei pályái Magyarországon

“…Ezzel a súlyozással alapvetően azt tudjuk kifejezni, hogy mit feltételezünk a területi egyenlőtlenségek jövőbeni alakulásáról (Batista e Silva et al 2016). Az előrejelzés során kétféle súlyozást használunk, amelynek módszertani részleteit korábbi kutatásainkban foglaltuk össze (Zsibók 2019b). Itt csak annyit emelünk ki, hogy az első, változó súlyok alapján készített előreszámítások fokozatosan csökkenő súllyal veszik gyelembe a múltbeli megyei szintű átlagos növekedési rátákat, és ez a súlyrendszer 2045 után már csak a közös országos növekedési ráta alapján számítja a megyei növekedést; míg a második, konstans súlyokon alapuló előreszámításokban a múltbeli különbségek súlya az előrejelzési horizonton végig azonos.…”

“…A második változat szerint az előrejelzési horizont mindegyik évében azonos, 0,25-es súllyal számít a múltbeli átlagos növekedési ráta, és 0,75-es súllyal az előre jelzett országos növekedési ráta. Korábbi vizsgálataink azt mutatták, hogy a megyei növekedési pályák viszonylag magas fokon kötődnek az országos folyamatokhoz, és az előrejelzések pontossága javul, ha a közös, országos növekedési rátát nagyobb súllyal vesszük gyelembe (Zsibók 2019b). Ebben a változatban nincsen implicit konvergencia-feltételezés, ezért az előre jelzett területi különbségek folyamatosan növekednek.…”

Bérpolarizáció a magyar kistérségek mentén

“…A második változat szerint az előrejelzési horizont mindegyik évében azonos, 0,25-es súllyal számít a múltbeli átlagos növekedési ráta, és 0,75-es súllyal az előre jelzett országos növekedési ráta. Korábbi vizsgálataink azt mutatták, hogy a megyei növekedési pályák viszonylag magas fokon kötődnek az országos folyamatokhoz, és az előrejelzések pontossága javul, ha a közös, országos növekedési rátát nagyobb súllyal vesszük gyelembe (Zsibók 2019b)…”