A EuroHOPE kutatási program módszertana

Abstract

A European Health Care Outcomes, Performance and Efficiency kutatást az Európai Unió 7. keretprogramja finan szírozta 2010-2013 között. Ennek keretében olyan módszertan került kialakításra, amely lehetővé tette a közremű ködő hét országban a regulárisan gyűjtött adatok alapján az ellátás elemzését és az eredmények egymással történő összehasonlítását öt, társadalmilag és gazdaságilag is jelentős teherrel járó diagnóziscsoportban. A szerzők ismertetik a módszertani fejlesztés főbb területeit, így 1. a módszertani alapelveket; 2. az elérhető adatbázisok és az alkalmazott kódrendszerek felmérését; 3. az elemzendő események meghatározását; 4. az elemzések és az indikátorok kialakítá sának általános szempontjait; 5. a konkrét adatgyűjtési, feldolgozási és elemzési módszertan kidolgozását; 6. a kockázatkiigazítási módszereket és 7. a standardizált adatbázis kialakítását. A közfinanszírozott ellátás minden bete gére, ellátási eseményére kiterjedő adatbázisok kimeríthetetlen és gazdag adatforrásként szolgálhatnak a döntésho zóknak, ellátóknak, kutatóknak egyaránt. A képzett indikátorok eredményei kiindulópontként szolgálnak a kiváltó okok feltárásához és az ezen okok kezelését célzó intézkedések meghatározásához. Orv. Hetil., 2016, 157(41), 1619-1625. Kulcsszavak: adatbázis, minőségi indikátorok, kockázatokra történő kiegyenlítés, módszerek Methods of the EuroHOPE research programThe European Health Care Outcomes, Performance and Efficiency research was financed by the European Union between 2010 and 2013. In this program a new methodology was developed which made the analysis of regularly col lected data and international benchmarking of the healthcare results of 5 socially and economically critical diagnosis group between the 7 participant countries possible. This paper presents the most important areas of the development, such as (1) the principles of the methodology, (2) the definition of available databases, code systems, (3) the events to be analysed, (4) the general rules of analyses and indicator development, (5) the exact methodology of data collection, processing, and analysis, (6) the methods of risk adjustment, (7) and the development of the standardised database. The databases which include all information of all patients and healthcare activities serve as perfect inexhaustible data sources for decision makers, healthcare personnel, and researchers. The indicator results of this program serve as starting point for further root cause analysis and development measures based on the results of the abovementioned analyses.

Biztonságra törekvő betegellátás

“…Ezért valamennyi beavatkozás során szembe kell néznünk bizonyos mértékű kockázatokkal, amelyek ismeretében felkészülhetünk azok megelőzésére és kezelésére, nagymértékben javítva ezáltal a betegbiztonságot. Az előny/kockázat gondos mérlegelése teszi lehetővé a megfontolt döntést a legbiztonságosabb terápiaválasztásra [1]. -----------------------------------------------A betegellátás során számos tényező vezethet nem várt események fellépéséhez, végrehajtási hibák (tervezett beavatkozás elmaradása, számolási, dokumentációs, adatrögzítési és betegazonosítási hiba, jatrogénia), rossz tervezés és szervezés miatt.…”

“…Manifesztálódásukat provokáló hozzájáruló tényező lehet a humán erőforrás elégtelensége, a dolgozók túlterheltsége és fáradtsága, tapasztalatlansága, nem teljesíthető követelmények és eljárások. A látens hibák között kiemelkedő az elégtelen kommunikáció, nyomon követés, ellenőrzés, nem világos kompetenciák, feladat-és hatáskörök, konstrukciós, forrás-és karbantartási hiányosságok, melyeket számos hozzájáruló környezeti tényező aktiválhat (az ellátók részéről a nagy munkaterhelés, rossz egészségi és lelkiállapot, késések; az ellátandó feladatok között a magas kockázatú betegek, kompetenciát meghaladó tevékenységek) [1,3,4].…”

“…Minél magasabb a számított érték, annál nagyobb a kockázat -lásd 2. táblázat -és annál sürgetőbb az intézkedés, lásd 3. táblázat. [1,7].…”