A Cross-Sectional Study Examining Youth Smoking Rates and Correlates in Tbilisi, Georgia

Abstract

Georgia has high smoking rates; however, little is known about the prevalence and correlates of youth smoking. We conducted a secondary data analysis of a 2010 cross-sectional survey of 1,879 secondary and postsecondary school students aged 15 to 24 years in Tbilisi, Georgia, examining substance use, perceived risk, and recreational activities in relation to lifetime and current (past 30 days) smoking. Lifetime and current smoking prevalence was 46.1% and 22.6%, respectively. In secondary schools, lifetime smoking correlates included being male, consuming alcohol, lifetime marijuana use, and lower perceived risk (P's ≤ .001). Correlates of current smoking among lifetime smokers included being male, consuming alcohol, lifetime marijuana use, lower perceived risk, less frequently exercise, and more often going out (P's < .05). In postsecondary schools, lifetime smoking correlates included being male, consuming alcohol, lifetime marijuana use, lower perceived risk, more often going out, and recreational internet use (P's < .0). Correlates of current smoking among lifetime smokers included being male (P's = .04), consuming alcohol, marijuana use, lower perceived risk, and more often going out (P's < .05). Tobacco control interventions might target these correlates to reduce smoking prevalence in Georgian youth.

Reactions to smoke-free public policies and smoke-free home policies in the Republic of Georgia: results from a 2014 national survey

“…Despite the fact that over 93 % of participants believed SHSe is harmful, over fourtenths were exposed daily, with an additional 12 % being exposed several times a week. Moreover, current smoking estimates were similar to those found in the 2012 Georgia STEPS report (WHO 2012) of 53.0 % in men and 4.4 % in women (Berg et al 2015c). This high smoking prevalence most certainly has implications for levels of SHSe among nonsmokers.…”

“…Many possible explanations exist. One might be that constituents are not highly engaged with their lawmakers (Berg et al 2015c), which is critical in advancing tobacco control legislation (Flynn et al 1997). This is particularly important given the importance of lobbying for influencing public policy, whether the influence comes from the public health community or the tobacco industry (Schmidt et al 2014;Berg et al in press).…”

“…The tobacco-related death toll in Georgia is estimated to be around 11,000 deaths per year (Bakhturidze et al 2008). The 2012 Georgia STEPS report (WHO 2012) indicated that 53.0 % of men and 4.4 % of women were current smokers (Berg et al 2015c). Similar to the trends of other former Soviet Union countries (Roberts et al 2012), smoking prevalence is higher among men with lower education and lower income and those who live in smaller settlements, whereas the smoking prevalence among women is higher among the more educated and affluent and those who live in larger cities, potentially indicating the growing tobacco epidemic among Georgian women (Bakhturidze et al 2008).…”

Az interneten eltöltött idő és a problémás használat háttértényezőinek vizsgálata fiatalok körében

“…Meg kell azonban jegyezni, hogy míg a dohányzás életprevalenciájának valószínűségét növeli az internethasználat, az aktuális (pl. 30 napra visszamenő) dohány-zásban már kevésbé játszik szerepet, itt elsősorban az a meghatározó, hogy az illető mennyit jár el szórakozni a barátaival (Berg, Aslanikashvili és Djibuti, 2014). Egy másik kutatási eredmény szerint az internetes kávéházakban eltöltött internetezés növelheti a fiúk körében a dohányzást, azonban ezt a lányok körében nem igazolták, viszont az ő körükben nőtt az alkoholfogyasztás valószínűsége (Wu és Delva, 2012).…”

“…Mind a szerfogyasztás, mind pedig az élménykeresés esetében inkább beszélhetünk a társas közeg befolyásoló erejéről, semmint az általában magányosan végzett internetezéssel való összefüggéséről. Míg egyes vizsgálatok a szerfogyasztás és a túlzott internethasználat között találtak pozitív korrelációt (Korkeila, Kaarlas, Jääskeläinen, Vahlberg és Taiminen, 2010;Lee, Han, Kim és Renshaw, 2013;Chang, Chiu, Lee, Chen és Miao, 2014), ezt más kutatá-sok nem erősítették meg (Berg, Aslanikashvili és Djibuti, 2014). Saját eredményeink azt sugallják, hogy a problémás használók körében inkább kevésbé jellemző az alkoholfogyasztás és a dohányzás.…”