Az interneten eltöltött idő és a problémás használat háttértényezőinek vizsgálata fiatalok körében

Abstract

Az interneten eltöltött idő és a problémás használat háttértényezőinek vizsgálata fiatalok körében BevezetésA z internet a fiatalok mindennapi életének részévé vált az utóbbi évek során. Használatában az egyik legintenzívebb időszak a serdülőkorra esik, ezért is áll ez a korosztály a vizsgálatok fókuszában (Holtz és Appel, 2011). Ugyanis már nemcsak hétvégén ülnek le a számítógépek elé a tizenévesek -átlagban 3 óra hosszára -, hanem hét közben is jelentős mennyiségű időt, átlagosan 2 órát töltenek el naponta online (Livingstone, Haddon, Görzig és Ólafsson, 2011). Azt sem lehet mondani, hogy csupán a gazdagabb családok gyermekei számára elérhető, hiszen ma már a háztartásokat és iskolákat érintő különböző pályázatoknak és állami támogatásoknak köszönhetően az alacsonyabb szocio-ökonómiai státuszú családokból származók ugyanolyan mértékben férhetnek hozzá az internethez (Swindle, Ward, Whiteside-Mansell, Bokony és Pettit, 2014).A vizsgálatok azt mutatják, hogy a legnagyobb népszerűségnek a közösségi oldalak örvendenek a fiatalok körében (Kitta, 2013). Emellett nagymértékben fordul elő, hogy iskolai munkákhoz veszik igénybe az internetet, ezenkívül játszanak rajta, online videó-klipeket néznek, vagy azonnali üzeneteket küldenek egymásnak (Livingstone és mtsai,

A De Jong Gierveld Magányosság Skála magyar változatának pszichometriai jellemzői

“…Hazánkban a kérdőívet még nem validálták, ám több kutatásban is eredményesen alkalmazták a magányosságérzés mérésére (pl. Kiss & Pikó, 2017;Prievara & Pikó, 2015). A kitöltőknek négyfokú skálán -a "soha" (1) és a "mindig" (4) végpontok között -kellett értékelniük, hogy az állítások menynyire igazak rájuk, milyen gyakran fordulnak elő velük.…”

“…A kitöltőknek négyfokú skálán -a "soha" (1) és a "mindig" (4) végpontok között -kellett értékelniük, hogy az állítások menynyire igazak rájuk, milyen gyakran fordulnak elő velük. A skála a fentebb említett kutatásokban (Cronbach-α = 0,85 [Kiss & Pikó, 2017] és Cronbachα = 0,90 [Prievara & Pikó, 2015]) és saját mintánkon (Cronbach-α = 0,93) egyaránt kiváló belső homogenitást mutatott.…”

A problémás internethasználat összefüggése a magányossággal középiskolás és egyetemi hallgatók körében

“…Ez támogatja azo kat a korábbi feltevéseket, melyek szerint a nem fontos rizikófaktor a PIHhel kapcsolat ban (Morahan-Martin és Schumacher, 2000). A társadalmi helyzetet tekintve -hasonlóan korábbi kutatásunkhoz (Prievara és Pikó, 2015) -az alsó és alsó középosztályba tartozók valamennyivel nagyobb veszélynek vannak kitéve. Annál is inkább, mert az anyagi hely zet szoros kapcsolatban áll a magányossággal: a szegényebb családban élő fiatalok magá nyosabbnak vallják magukat tehetősebb családokban nevelkedő társaiknál.…”

A problémás internet-, okostelefon- és közösségimédia-használat jellegzetességei, protektív és rizikótényezői fiatalok körében

“…Különösen a kémiai addikciót okozó szerfogyasztással kapcsolatban merült fel a problémás okostelefon-használat párhuzamos megjelenésének kérdése. Annál is inkább, mivel az internettel kapcsolatos függőséget vizsgálva az eddigi kutatások meglehetősen ellentmondó eredményekre jutottak: egyes kutatók szoros együttjárást találtak, míg mások egyáltalán nem mutattak ki összefüggést a problémás internethasználat és a szerfüggőség között (Prievara és Pikó, 2015).…”

“…Mivel az okostelefonok mindennapjaink nélkülözhetetlen részévé váltak, ami különösen igaz ez a fiatal generációkra(Cocoradă és mtsai, 2018;, felvetődhet a kérdés, hogy vajon az életmód egyéb elemeivel, így például a kémiai függőségre is hajlamosító szerfogyasztással milyen összefüggésben állhatnak ezek az eszközök és a velük kapcsolatos, sokszor káros viselkedésminták? Ebben a tekintetben nem egyértelműek a kutatási adatok: egyes elemzések szoros kapcsolatról(Chang és mtsai, 2014; El Asam, Samara és Terry, 2019), mások annak hiányáról számoltak be(Berg, Aslanikashvili és Djibuti, 2014;Prievara és Pikó, 2015). A függőségek -akár viselkedési, akár kémiai jellegűekről van szóhalmozódni tudnak(Lee és mtsai, 2013), azonban vajon hajlamosíthat egyik tevékenység a másikra, vagy inkább kizárják egymást?…”