A Budai Arborétum mohaflórája

Abstract

Kulcsszavak: életstratégiák, gyűjteményes kertek, mohafl orisztika, ökológiai jelzőszámok. Összefoglalás: A Budai Arborétum teljes területét lefedő mohafl orisztikai kutatást végeztünk, melynek eredményeként összesen 56 mohafajt (4 májmohát és 52 lombosmohát) észleltünk. Főként országosan gyakori fajok kerültek elő a kutatás során, azonban a Vörös Listán mérsékelten fenyegetett (NT) kategóriába sorolt 4 faj (Gymnostomum calcareum, Orthotrichum obtusifolium, Orthotrichum pumilum, Pseudocrossidium revolutum) előfordulása fi gyelemre méltó. Fakérgen az Orthotrichum diaphanum, sziklán a Schistidium crassipilum, betonon az Amblystegium serpens van jelen legnagyobb borítással, talajon az Eurhynchium hians a leggyakoribb. A kertben élő mohafajok majd háromnegyede a hőklímához való alkalmazkodás (T-érték) szempontjából a "lomblevelű" hőháztartás típushoz tartozik. A környezeti nedvességhez való alkalmazkodottság (W-érték) szempontjából az "extrém száraz", "igen száraz", "száraz", "mérsékelten száraz" csoportokba tartozik a fajok majd kétharmada, ez jól mutatja a kert száraz klímáját. Az aljzat pH-jához való alkalmazkodottság (R-érték) alapján a fajok közel fele-fele arányban az indiff erens, illetve a bázikus indikációval jellemezhető csoportokba tartoznak. Életstratégia szempontjából a fajok közel kétharmada pionír természetű, kolonista (C), a többi faj évelő állandó (P), hosszú életű vándorló (LS), rövid életű vándorló, átfutó (F), illetve egyéves vándorló (AS).

A Szarvasi Arborétum mohaflórája

“…Az elmúlt évtizedekben mohaflorisztikai munkák közül is sok kötődik parkokhoz, gyűjteményes kertekhez (füvészkertek, arborétumok, kastélyparkok), ami jól mutatja, hogy bár ezeket az élőhelyeket erős antropogén hatás éri, mégis értékes élőhelyek és indokolt a természetvédelmi besorolásuk. Az alábbi briológiai adatközlések születtek az elmúlt majd hetven évben Magyarországon: Vácrátóti Botanikus Kert (VAJDA 1954, PALOTAI 2018; Szigligeti Arborétum (VAJDA 1968); Zirci Arborétum (GALAMBOS 1992, SZŰCS 2013; Tata -Agostyáni Arborétum (SZŰCS 2009); Budai Arborétum (RIGÓ et al 2019); Martonvásár -Brunszvik kastélypark (NAGY et al 2016); Soroksári Botanikus Kert (NÉMETH & PAPP 2016); Eger -Eszterházy Károly Egyetem Botanikus Kert (SZŰCS & PÉNZESNÉ-KÓNYA 2016, SZŰCS et al 2017b); Sopron -Botani-141 kus Kert (IGMÁNDY 1949, SZŰCS 2017; Gyöngyös -Állami Gyógyintézet parkja (SZŰCS et al 2018); Erdőtelki Arborétum (SZŰCS et al 2017a, SZŰCS & FINTHA 2019, Göd -Huzella kert (FINTHA et al 2020), a Magyar Agrár-és Élettudományi Egyetem Botanikus Kertje Gödöllőn (FINTHA et al 2021). Ehhez a gazdag listához csatlakozunk a Szarvasi Arborétum mohaflorisztikai felmérésével.…”

The Bryophyte flora of the Szent István University Gödöllő Botanical Garden

“…Comparison of arboretums, botanical gardens and manor parks by species number in Hungary. Comparative data were obtained from the following sources: Martonvásár (Nagy et al 2016), Soroksár (Németh and Papp 2016), Agostyán (Tata) (Szűcs 2009), Vácrátót (Vajda 1954, Palotai 2018, Zirc (Galambos 1992, Szűcs 2013, Sopron (Szűcs 2017), Szigliget (Vajda 1968), Budapest (Rigó et al 2019), Eger (Szűcs et al 2017), Erdőtelek (Szűcs and Fintha 2019), Göd (Fintha et al 2020).…”

“…After the 2000s, the number of bryofloristical publications increased and to date 11 botanical gardens have been investigated in Hungary. In addition to the above, bryophyte surveys have been carried out in Zirc (Galambos 1992, Szűcs 2013, Agostyán (Szűcs 2009), Soroksár (Németh and Papp 2016), manor park of Martonvásár (Nagy et al 2016), Eger Pénzesné-Kónya 2016, Szűcs et al 2017), Sopron (Igmándy 1949, Szűcs 2017, Buda (Rigó et al 2019), Erdőtelek (Szűcs and Fintha 2019) and Göd (Fintha et al 2020).…”

The Bryophyte Flora of the Erdőtelek Arboretum in Hungary

“…The first significant description of the bryophyte flora of the hungarian botanical gardens were from Vácrátót (Vajda 1954) and Szigliget (Vajda 1968). Since then several new investigations were published in succession on mostly unexplored botanical gardens, arboretums, and parks: Tata (Agostyán) (Szűcs 2009), Zirc (Galambos 1992, Szűcs 2013, Martonvásár (Nagy et al 2016), Soroksár (Németh and Papp 2016), Eger (Szűcs et al 2017), Gyöngyös (Mátraháza) (Szűcs et al 2018), Budapest (Rigó et al 2019) and Göd (Fintha et al in press).…”

“…The number bryophytes recorded in Hungarian botanical gardens, arboretums and parks, in comparison to their sizes. The data were obtained from the following sources: Tata (Agostyán)(Szűcs 2009), Budapest(Rigó et al 2019), Eger, botanical garden(Szűcs et al 2017), Erdőtelek (present work), Göd(Fintha et al in press), Gyöngyös (Mátraháza)(Szűcs et al 2018), Martonvásár(Nagy et al 2016), Sopron(Szűcs 2017), Soroksár(Németh and Papp 2016), Szigliget…”