Ivermectin, an antiparasitic drug, has been repurposed for COVID-19 treatment during the SARS-CoV-2 pandemic. Although its antiviral efficacy was confirmed early in vitro and in preclinical studies, its clinical efficacy remained ambiguous. Our purpose was to assess the efficacy of ivermectin in terms of time to viral clearance based on the meta-analysis of available clinical trials at the closing date of the data search period, one year after the start of the pandemic. This meta-analysis was reported by following the PRISMA guidelines and by using the PICO format for formulating the question. The study protocol was registered on PROSPERO. Embase, MEDLINE (via PubMed), Cochrane Central Register of Controlled Trials (CENTRAL), bioRvix, and medRvix were searched for human studies of patients receiving ivermectin therapy with control groups. No language or publication status restrictions were applied. The search ended on 1/31/2021 exactly one year after WHO declared the public health emergency on novel coronavirus. The meta-analysis of three trials involving 382 patients revealed that the mean time to viral clearance was 5.74 days shorter in case of ivermectin treatment compared to the control groups [WMD = −5.74, 95% CI (−11.1, −0.39), p = 0.036]. Ivermectin has significantly reduced the time to viral clearance in mild to moderate COVID-19 diseases compared to control groups. However, more eligible studies are needed for analysis to increase the quality of evidence of ivermectin use in COVID-19.

Absztrakt: Magyarország 2020. március 4-én jelentette az első COVID–19-fertőzésben szenvedő beteget. Az új koronavírusnak (SARS-CoV-2) az egészségügyben dolgozók vannak kitéve a legnagyobb mértékben, akik a jelenleg igazolt fertőzöttek 12%-át teszik ki. Az esetek 80%-a enyhe, középsúlyos tünetekkel vagy akár tünetmentesen zajlik. A vírus örökítőanyaga (egyszálú RNS) 30–40 napig mutatható ki RT-PCR technikával a légutakból, a vizeletből, a vérből vett mintákból és – főleg gyermekek esetében – a székletből. A szisztematikus tesztelés hiányában nincs adatunk, hogy a magyarországi járvány kezdete óta vajon hány egészségügyi dolgozó eshetett át a fertőzésen, akik maguk is kritikus fertőzőforrások lehetnek mind az általuk ellátott betegek, mind családtagjaik számára. Fontos lenne tudni keresztmetszeti és longitudinális vizsgálattal is, hogy milyen közöttük a betegséget már átvészeltek, azaz a védettek, az akut fázisban lévők, azaz a fertőzők, és a vírusnaivok, azaz a veszélyeztettek aránya. A rendelkezésre álló laboratóriumi diagnosztikai módszerek közül az RT-PCR mellett az újonnan elérhető, antitestalapú gyorstesztek jöhetnének szóba a kérdés megválaszolására, amelyek gyorsak, könnyen kivitelezhetők, olcsók, és alkalmasak lehetnek az egészségügyi dolgozók periodikus monitorizálására a SARS-CoV-2 által okozott, még ismeretlen időtartamú járvány alatt. Orv Hetil. 2020; 161(21): 854–860.