No abstract

Antibodies against citrullinated proteins/peptides (ACPAs), and especially antibodies targeting mutated citrullinated vimentin (anti-MCVs), are novel biomarkers of rheumatoid arthritis (RA). Whereas ACPAs are specific and sensitive markers for RA, there have hardly been any reports relating to ACPAs in psoriatic arthritis (PsA) or in psoriasis without joint symptoms (PsO). The aim of the present study was to investigate the prevalence of anti-MCVs in PsA and PsO. Serum anti-MCV titers were measured in 46 PsA and 42 PsO patients and in 40 healthy controls by means of a commercial enzyme-linked immunosorbent assay. The potential correlations of the serum autoantibody levels with several clinical and laboratory parameters were examined. The anti-MCV levels in the PsA patients were significantly higher than those in the PsO group. Among the clinical variables, the presence of tender knee joints and nail psoriasis was significantly associated with anti-MCV positivity in the PsA patients. Higher anti-MCV titers in the PsO patients were associated with a more severe disease course and with the early onset of psoriatic skin symptoms. Our results suggest that anti-MCVs can be used as novel markers in the diagnosis of PsA and in a subset of PsO patients.

Bevezetés: Az infantilis haemangioma a leggyakoribb csecsemő-és kisdedkori vascularis tumor; speciális, különleges klinikai lefolyásának, magas spontán remissziós hajlamának köszönhetően általában nem igényel bőrgyógyászati kezelést. A tumorok 10-15%-a azonban komoly szövődményeket okozhat, ezen utóbbi esetek speciális kezelést és szoros utánkövetést igényelnek. Célkitűzés: A szerzők célkitűzése az volt, hogy négy és fél éves vizsgálati periódus során feldolgozzák a Szegedi Tudományegyetem Bőrgyógyászati és Allergológiai Klinikájának Gyermekbőrgyógyászati Szakrendelésén infantilis haemangioma miatt kezelt betegek adatait, és bemutassák a kezelést igénylő esetek kapcsán szerzett tapasztalataikat. Módszer: Részletesen vizsgálták a csecsemők demográfiai adatait (nem, gesztációs kor és gesztációs súly, perinatalis anamnézis, édesanya terhességi kórtörténete), az infantilis haemangioma miatt bőrgyógyászati szakrendelésen való megjelenés idejét, a tumorok számát, klinikai altípusát és anatómiai lokalizációját, a tumorokkal kapcsolatosan jelentkező szövődményeket. Ezt követően részletesen elemezték a kezelés módját, időtartamát, eredményességét és a gyógyszeres kezelés során fellépő mellékhatásokat. Eredmények: A vizsgálati periódus alatt 96 gyermeket észleltek infantilis haemangioma diagnózissal összesen 163 tumorral. 54 esetben elegendő volt a rendszeres obszerváció, míg 42 gyermek esetén helyi vagy szisztémás béta-blokkoló kezelés beállítása volt indokolt. A kezelt csoportban valamennyi esetben a tumorok regressziója következett be, mellékhatás mindössze hat esetben jelentkezett. A béta-blokkoló kezelést igénylő gyermekek átlagos gesztációs kora és gesztációs súlya szignifikánsan alacsonyabb volt a kezelést nem igénylő gyermekekéhez képest. Következtetések: A komplikált infantilis haemangiomák kezelésében jelenleg a szisztémás propranololkezelés az első vonalbeli terápia. Eredményeink egyértelműen megerősítik a gyógyszer kiváló terápiás effektusát. Jelentős probléma, hogy a gyermekek sok esetben későn kerülnek a tumorok kezelésében jártas bőrgyógyászati centrumokba. A korai életkorban elkezdett terápia jelentősége hangsúlyozandó. Orv Hetil. 2017; 158(39): 1535-1544. Kulcsszavak: infantilis haemangioma, demográfiai adatok, tumorjellemzők, obszerváció, szisztémás propranololkezelés Infantile haemangioma: clinical and demographic characteristics, experiences in the treatmentIntroduction: Infantile haemangiomas are the most common vascular tumours of infancy. The vast majority of the lesions do not require dermatological treatment due to their unique clinical course and the high rate of spontaneous regression. Approximately 10-15% of the tumours result in severe complications and sequale, requiring special management and close follow-up. Aim: The aim of the present study was to assess the data of the patients treated with infantile haemangiomas, and to summarize the results of the therapy during 4.5 years of study period, in the Paediatric Dermatology Outpatient Clinic of the Department of Dermatology and Allergology, a...

The treatment of microcystic and combined lymphangiomas, especially in the head and neck region, is still a challenge because the lymphangiomas do not respond to conventional therapies and their recurrence rate is high, regardless of the treatment choice. Complete surgical resection is the main treatment of lymphangiomas, but because of localization perioperative complications, such as bleeding, neural damage and airway obstruction are common disadvantages of this method. Bleomycin-based sclerotherapy is another common therapeutic approach, in which the lymphocysts are aspirated, and 25% to 50% of their volumes are replaced with a sclerotisant drug. This is an effective treatment in cases in which the vessels are large enough for an intravascular or intracystic injection, but because of the small size of vessels and cysts, the microcystic and combined lymphangiomas are not suitable for sclerotherapy. Delivery of drugs for treating sclerosis to endothelial cells can be achieved by electroporation (electrochemotherapy), even for capillary malformations. A congenital, rapidly growing combined lymphangioma of the left cervicofacial region was treated with one session of bleomycin-based electrochemotherapy. Seven months after treatment, the growth-corrected target volume decrease was 63% and the dislocation of the trachea and blood vessels previously observed had ceased. We suggest that bleomycin-based electrochemotherapy is a feasible alternative treatment option for capillary malformations.

No abstract