The general aim of this work was to compare the leaf-level responses of different protective components to water deficit and high temperatures in Quercus cerris L. and Quercus robur L. Several biochemical components of the osmotic adjustment and antioxidant system were investigated together with changes in hormones. Q. cerris and Q. robur seedlings responded to water deficit and high temperatures by: (1) activating a different pattern of osmoregulation and antioxidant mechanisms depending on the species and on the nature of the stress; (2) upregulating the synthesis of a newly-explored osmoprotectant, dimethylsulphoniopropionate (DMSP); (3) trading-off between metabolites; and (4) modulating hormone levels. Under water deficit, Q. cerris had a higher antioxidant capacity compared to Q. robur, which showed a lower investment in the antioxidant system. In both species, exposure to high temperatures induced a strong osmoregulation capacity that appeared largely conferred by DMSP in Q. cerris and by glycine betaine in Q. robur. Collectively, the more stress-responsive compounds in each species were those present at a significant basal level in non-stress conditions. Our results were discussed in terms of pre-adaptation and stress-induced metabolic patterns as related to species-specific stress tolerance features.

This study tried to evaluate the influence of high temperatures (HT) on carbon assimilation of two oak species (Quercus cerris and Quercus robur). The screening of their populations, which are assumed to have a different resistance and acclimatization potential to adverse environmental conditions, can provide essential information for its implementation in reforestation strategies. By employing principal component analysis, the aim was to determine the most variable physiological characteristics of plants exposed to extremely HT during vegetation periods. After 2 d of HT treatment, a significant decline of photosynthetic and transpiration rates, and stomatal conductance were observed in plants of all investigated populations. The decrease of photosynthetic parameters after 2 d of HT treatment was regulated by the stomatal closure which caused the limitation of CO2 assimilation. Contrary, a chronic HT stress led to an increase in gs and inhibition of photosynthesis at the level of carboxylation.

Извод: Две half-sib линије храста цера (Quercus cerris L.) (C1 и C2) су у полу-контролисаним условима биле изложене различитим третманима: оптималној влажности земљишта-контрола (К), суши праћеној опоравком након поновног успостављања оптималне влажности земљишта (T1) и третману константне суше (T2). Испитиване су промене физиолошких параметара везаних за процес фотосинтезе у корелацији са примењеним третманима. Третман T2 је утицао на значајну редукцију интензитета фотосинтезе, стоматалне проводљивости и тренутне ефикасности коришћења воде, као и на сигнификантно повећање интерцелуларне концентрације CO 2 код обе half-sib линије. У односу на контролу, третман T2 није довео до значајног варирања максималне фотохемијске ефикасности код испитиваних half-sib линија. На третману T1, друга half-sib линијa (C2) показала је бољу способност опоравка интензитета фотосинтезе и стоматалне проводљивсти након поновног заливања, док је на истоименом третману пре опоравка ефикасније користила воду у поређењу са првом half-sib линијом (C1). Резултати истраживања указују на специфичне адаптивне предиспозиције испитивних half-sib линија у односу на сушни стрес и опоравак.

The paper presents the impact of periodic soil drought on physiological parameters important for bioproductivity of mountain beech populations. The investigated forest population was located near Fruška gora mountain peak, where water runs off quickly, and consequently lack of soil humidity develops very often. Decreasing trends of photosynthesis, transpiration, water use efficiency and stomatal conductance (gs) during the growing season were evident, in correlation with a shortage of precipitation. Diurnally, photosynthesis of beech leaves showed rhythmical changes. It was the most intensive in the morning, then decreased between noon and 1 pm, and increased again during early afternoon. High leaf temperature and water deficit in the deeper soil layers caused a decreasing trend in photosynthesis and daily rhythmic changes of the transpiration rate and water use efficiency. Although surface soil water capacity did not show a significant decreasing trend from July to September, a lack of precipitation was observed, which probably caused a lack of moisture in deeper soil layers, resulting in a decline in photosynthesis and transpiration. Physiological status, linked to primary photosynthetic productivity of forests, could be a significant indicator of environmental conditions and trends in climate changes.

A kutatásra az Újvidéki Egyetem Magyar Tannyelvű Tanítóképző Karán került sor. A kutatást online kérdőívezéssel végetük el. Azt vizsgáltuk, hogy mekkora a szabadkai tanítók illetve óvodapedagógus szakon tanuló hallgatók ökológiai lábnyoma, hiszen ezek a pedagógusok kell majd, hogy kialakítsák az iskolások illetve óvodások környezetvédelemmel kapcsolatos tudását és szokásait. A kutatásban több mint 100 egyetemista vett részt. Az eredménynek kielemzése után megállapítottuk, hogy a kérdőívet kitöltött hallgatók ökolábnyoma megfelel a szerbiai átlagnak. Ezekből arra következtethetünk, hogy több környezetvédelem kurzusra lenne szüksége a hallgatóknak illetve, hogy a környezetvédelemmel kapcsolatos szokások és attitüdök az egyetemista korra már kialakulnak és csak nehezen változtathatóak meg.

No abstract

információs és kommunikációs rendszerét vizsgáljuk a hallgatók elégedettségének tükrében. Összesen 1019 óvó-és tanítóképzős hallgató elégedettségét vizsgáltuk a tanárok és diákok közötti kommunikációs rendszer, az elérhető információforrások, a hagyományos és korszerű tanítási eszközök működésével, hatékonyságával kapcsolatban. Az eredmények alapján a hallgatók elégedettek a kötelező és ajánlott irodalmak meglétével és a korszerű taneszközök használatával minden vizsgált tantárgycsoport esetében. Megfelelőnek tartják az egyetemen rendelkezésre álló információforrásokat, könyvtári forrásokat, elektronikus eszközöket. Elégedettek a konzultációs lehetőségekkel is. BevezetésA 21. századi ember életében felértékelődött az információszerzés képessége, vele együtt az információ társadalmi szerepe is jelentősen megváltozott. Eközben a modern pedagógus feladata is átalakult. A korábbi ismeretátadó és számonkérő pedagógus szerepköre az információk közötti eligazodást segítő szereppel bővíthető ki. E folyamatban alkalmazott oktatástechnológiai eszközök és anyagok segítik az információs műveltség kialakulását és fejlesztését (Békési, 2010).Az informatikai eszközök gyors fejlődése, a tanári módszerek változásával párhuzamosan, az oktatás folyamatában felhasználható eszközökre is hatást, változást generált. Petryné (2003) szerint három csoportba sorolhatóak a taneszközök:(1.) háromdimenziós taneszközök: tanári szemléltető eszközök, tanulói kísérleti és munkaeszközök, didaktikai segédeszközök;(2.) nyomtatott tanári és tanulói taneszközök;(3.) oktatástechnikai anyagok és eszközök.

No abstract