No abstract

No abstract

Renewable and nuclear power technologies are considered alternatives to fossil-based power. However, which of the two is superior remains a matter of contention. Besides technological development, local access to resources, and energy policies, social acceptance is a key issue; informing future decisions on energy sources thus requires a complex approach. Personal attitudes to energy technologies may differ from professional opinions and national policies. The purpose of this study is to explore the attitudes and opinions regarding renewable and nuclear power generation technologies by pairwise comparison. This evaluation includes the return on the investment, the availability of said technologies, environmental impact, knowledge/need of use, and expectations for future of energy production. The research sample consists of 250 randomly selected Hungarian higher education students as representatives of future corporate decision-makers. The results show that the respondents demonstrate an appreciation of renewable energy technologies. Solar energy is appreciated, but confidence in nuclear power is low, except for its future role. These opinions are not consistent with the national energy policies or professional evaluations. These differences will allow us to refine communication and education in the field.

Az utóbbi évtized globalizált világának versenynyomása, a környezettudatosság szerepének felértékelődése, a befektetői igények és a szabályozási keretrendszer változása újszerű tevékenységi területet nyitott meg a bankok előtt, amit nemzetközi szóhasználattal élve green bankingnek neveznek. A fenntartható fejlődést támogató projektek banki finanszírozása számos lehetőséget nyit a pénzügyi intézmények számára – hírnév, új ügyfélbázis, kockázatcsökkentés, jövedelmezőség növelése –, amennyiben a bankok a fenntarthatóság elveit megfelelően integrálják működési stratégiájukba. A szerzők cikküket elsősorban a társadalmi, gazdasági és környezeti értelemben vett fenntartható fejlődés fogalmi és elméleti tisztázásának, valamint a környezettudatos gazdálkodás bankszférát érintő elveinek összegzésének szánták. Következésképpen először a fenntarthatóság fogalmi körét vizsgálják, felhívva a figyelmet annak összetett értelmezési lehetőségére. A fenntarthatóság értelmezési és elérési modelljeit azért mutatják be széleskörűen, mert véleményük szerint mindegyik releváns a banki gyakorlat vonatkozásában is. Kiemelt fontosságot tulajdonítanak a környezettudatos gazdálkodás banki stratégiába történő integrálásának, melynek alapjait teremthetik meg a cikkben vizsgált nemzetközi irányelvek. Fontosnak tartják megemlíteni, hogy jelen publikációban elsősorban a természeti környezet védelmével kapcsolatos kérdésekre fókuszáltak, és nem volt cél a másik aktuális és tágabb témakör, a bankszektor társadalmi felelősségvállalásának elemzése.

The hectic economic changes in the past decade and the subsequent regulatory tightening have had a substantial negative impact on the operation of banking service providers. These providers have sought to arrest the decline in their profitability, to re-establish trust with their customers and to reinforce their competitive position with tools that presented banks as institutions which promote corporate social responsibility on the financial and capital markets, involving concepts such as responsible banking, green banking and ethical banking. However, the true extent of this rapid response focusing on corporate social responsibility and its effect on banks' long-term performance are difficult to measure. This study explores the assessment and measurement methodologies pertaining to the financial sector, and examines a sample of seven dominant market participants in the Hungarian banking sector to determine the relationship between banks' corporate social responsibility, its integration into operating activities and banks' financial performance in 2006-2013.