This study is based on a non-representative, national level survey sample whose main purpose is to interpret the general population's understanding of climate change. The study also provides an examination of correlations between climate change concerns and the taking of individual action as well as the relationship between pro-environmental thinking and climate change scepticism. Our results show a moderate correlation between the general population's concerns and the professional views on the subject, known in the literature as the New Environmental Paradigm scale and Scepticism scale, but a significantly weaker correlation when it comes to taking action against climate change. Factors relating to the respondents, such as residence settlement type, education level, gender, age, personal and social values, or casual attributions in relation to climate change heavily influence this weaker correlation. Most respondents assessed climate change as a current (urgent), but geographically remote phenomenon. This is a clear indication of problems associated with cognitive conceptualization and the localization of climate change in communication. The target audience must be taken into account when designing climate change communications because interpretations of climate change can vary widely and cover a broad range attitudes ranging from concern about to issue all the way to climate change scepticism. This also applies to views concerning responsibility for climate change with some believing it is a political responsibility and others believing it is a scientific responsibility.

KivonatTanulmányunkban országos kérdőíves mintán és interjúk segítségével vizsgáltuk az erdőgazdálkodók éghajlatváltozás-érzékelését és adaptációs tevékenységét. Eredményeink szerint leginkább a hótakarós napok számának csökkenését ér-zékelik a válaszadók, ám különbségek mutatkoztak az éghajlatváltozás érzékelésében a válaszadók földrajzi elhelyezkedése, és a kezelt erdőterületek jellege alapján. Szakirodalmi összevetésben elmondható, hogy a magyar erdésztársadalom a felkészülés szakaszában van, megvalósított adaptációról csak a válaszadók 16%-a számolt be, ugyanakkor többen jelezték, hogy ebben a jogszabályi előírások képeznek akadályt. A már alkalmazkodókról elmondható, hogy közöttük átlag-ban nagyobb fokú az aggódás, régebb óta érzékelik és jelentősebbnek tekintik a problémát, saját gazdálkodásuk eredmé-nyességét tekintve is. Megállapítottuk, hogy az állami erdőgazdaságok nem alkalmazkodnak jobban, s a magas fokú aggódásról sem mondható el, hogy blokkolná az éghajlatváltozáshoz történő alkalmazkodást, a természetvédelmi tényező pedig a kérdőíves adatok szerint ugyan nem hátráltatja az adaptációt, több interjúalany viszont erről számolt be.Kulcsszavak: éghajlatváltozás, erdészetek, érzékelés, adaptáció, Magyarország. CLIMATE CHANGE ATTITUDES AND ADAPTATION OF HUNGARIAN FOREST MANAGERS AbstractThis study utilizes a national questionnaire sample and interviews to examine attitudes to climate change as well as perceptions and adaptation activities among Hungarian forestry managers. The results show the respondents addressing climatic changes are concerned mostly by the decrease in the number of snow-covered days, but differences of opinion can be attributed to geographical location and the forest areas managed. Hungarian forest management is still in the preparation phase with only 16% of respondents reporting the implementation of climate change adaptation measures; however, many foresters claim this is often hindered by legislative constraints. Those who have implemented adaptation measures show an increased concern toward climate change on average; they have been aware of climate change for a longer time and regard it as a serious problem affecting their management activities. The study has evidence that state forest managers do not adapt better than private foresters do, high level of concern and nature conservation factors do not hinder adaptation. However, during the interviews respondents reported that nature conservation factors do, in fact, hinder adaptation processes.

-Beside sustainable development, vulnerability might be the most frequently used expression in environmental studies. Vulnerability depends on the intensity of the impacts on a natural or social system as well as on its adaptive capacity. Appropriate adaptation warrants successful survival of the system even under high impact, when its vulnerability is significantly reduced; therefore, measuring adaptive capacity should have an established place in the methodology of impact -adaptation -vulnerability research. The main problem is to find relevant data that are required to establish indicators. In our study, the focus was laid on measuring adaptive capacity within vulnerability research, and on identifying possibilities for accurate calculation of adaptation. An attempt was made to determine the adaptive capacity to droughts in the micro-regions of Zala County. It could be established that the adaptive capacity of the population in the rural areas of Zala County to the expected increase in drought frequency is very low, which can be primarily explained by the lack of knowledge about adaptive agriculture.adaptive capacity / vulnerability / adaptation / drought / climate change Kivonat -A vidéki társadalom klímaváltozással szembeni alkalmazkodóképessége. A sérü-lékenység a fenntartható fejlődés mellett talán a legnépszerűbb fogalom a környezeti kutatásokban. A sérülékenység mértékét az adott ökológiai vagy társadalmi rendszert érő hatások erőssége és az alkalmazkodóképesség mértéke határozza meg. A megfelelő adaptáció még erős hatások mellett is lehetővé teszi egy rendszer sikeres fennmaradását, jelentősen mérsékelve a sérülékenységet, így a hatás -alkalmazkodás -sérülékenység összefüggésben értelmezett vizsgálatok módszertanában kiemelt jelentőséget kellene kapnia az alkalmazkodóképesség körültekintő becslésének. A mérések során felmerülő legfőbb probléma az indikátorok előállításához szükséges releváns adatok felkutatása. Tanulmányunkban a sérülékenység vizsgálatokon belül első sorban az alkalmazkodóképesség becslésének kérdéseit igyekeztünk körüljárni, feltérképezni azokat a lehetőségeket, amelyek az alkalmazkodás pontosabb számítását teszik lehetővé, majd kísérletet tettünk aszállyal szembeni alkalmazkodóképesség meghatározására Zala megye kistérségeiben. A leglényegesebb következ-tetéseket összegezve kijelenthető, hogy Zala megyében az aszályosság várható növekedése mellett a rurális tereken élők alkalmazkodási kapacitása jelentéktelen, ami elsősorban az alkalmazkodó mezőgazdálkodással kapcsolatos ismeretek hiányával magyarázható. alkalmazkodási kapacitás / sérülékenység / alkalmazkodás / aszály / klímaváltozás

A turizmus Magyarországon 2019-ben csúcseredményeket ért el. A KSH adatbázisa alapján a kereskedelmi szálláshelyeken a vendégek száma 12,8 millió, a vendégéjszakák száma 31,3 millió volt. A belföldi turisták 15,6 millió, a külföldi turisták 15,7 millió vendégéjszakát töltöttek el Magyarországon. A COVID-19 világjárvány gyors terjedésének következtében 2020 márciusában Magyarország lezárta a határait, mely a külföldi és belföldi turizmust egyaránt jelentősen érintette. Az utazási korlátozások feloldásával 2020 nyarán robbanásszerűen megnövekedett elsősorban a belföldi utazások száma. Kutatásunkban a magyar fogyasztók üdülési, nyaralási preferenciáit hasonlítjuk össze 2019-ben és 2020-ban, mely lehetőséget nyújt arra, hogy összevessük a COVID-19 előtti és az első hullám utáni utazási szokások.