A dinamikus kapcsolati képességek és a lojalitás szerepe a szervezetközi kapcsolatokban

Az innovatív szervezetek (egyetemek, vállalatok, hídképző intézmények) közötti kapcsolatok sikerességének hosszú távú biztosítása kulcsfontosságú összefüggést jelent az innovációorientált tevékenységekben érdekelt piaci szereplők számára éppúgy, mint napjaink gazdaságfejlesztési aktivitásait koordináló kormányzati szereplők számára. Az egyetemi-ipari együttműködések fejlesztése kiemelt szerepet játszik mind az Európai Unió innovációs politikájában, mind az Új Magyarország Fejlesztési Tervben, vagy az egyes hazai felsőoktatási intézmények intézményfejlesztési terveiben. E kapcsolatok vizsgálata, kezelése során ugyanakkor mind az elméleti, mind a gyakorlati szakemberek hajlamosak az egyetemi-ipari interakciókat homogén módon együttműködésként kezelni, pedig a kapcsolat módja, iránya, mélysége függvényében e területen is lényeges különbségek adódnak. A szerző tanulmányában e különbségekre rámutatva az egyetemi- ipari együttműködéseket a kapcsolatmarketing nézőpontjából értelmezi, áttekintést adva e kapcsolatok motivációiról, formáiról, főbb jellemzőiről.

The focal issue of our study is to model the adaptation capability of enterprises from a relational point of view in the SouthGreat Plain Region of Hungary. Our main question is how enterprises can modify their relational behaviour in B2B marketsto ensure the success of their relationships. We use the resource based view from a dynamic aspect. To operationalise theinvestigation problem we use the dynamic relational capability framework. In the study we investigate the perceived values ofdynamic relational capability and the effect of relational capability on the perceived relationship success.

A tanulmány a szervezetközi kapcsolatok teljesítményének mérési problémáit elemzi. A szerzők dolgozatuk első részében áttekintik a releváns szakirodalmi eredményeket, majd azokat a teljesítménymenedzsment megközelítésével ötvözve bemutatják a kapcsolati teljesítmény általános mérésére javasolt modellt. Vizsgálatukban a szerzők vevői-szállítói együttműködések értékalapú megközelítéséből indulnak ki, ahol a kapcsolati érték fogalmát gazdaságilag közvetlenül értékelhető és nem értékelhető elemekre bontják. A kapcsolati teljesítményt többdimenziós fogalomként értelmezik, és megkísérlik azonosítani annak legfontosabb tényezőit. A kapcsolati teljesítményt az eredmények, a folyamatok és a képességek dimenzióival írják le, ahol külön figyelmet szentelnek a hálózati kapcsolatok teljesítményre gyakorolt hatásának. A modell természetesen kísérleti jellegű, annak empirikus tesztelése már megtörtént, de e tanulmány keretei nem teszik lehetővé az eredmények mélyelemzését.

Students, Educator, Competence,