Professor Enyedi obtained his M.A. in Economics (1953) and his Ph. D in Economic Geography (1958) at the Budapest University of Economics. He worked for the Institute of Geography, Hungarian Academy of Sciences (1960-1983 , head of department, deputy director); in 1983, he founded the Centre for Regional Studies, Hungarian Academy of Sciences (general director, 1983-1991; chairman of the scientific council, 1991-to date). He was elected member of the Hungarian Academy of Sciences (1982) and of Academia Europaea (London). Professor Enyedi has participated in a number of international research projects organized by UNESCO, ICSU, International Geographical Union, European Science Foundation, etc. He was the chairman of the IGU Commission on Rural Development (1972-1984), and the Vice President of the IGU (1984-1992). He is an honorary member of the British Royal, Finnish, French, Croatian, Hungarian and Polish Geographical Societies. Professor Enyedi has authored 24, and edited 15 scientific books, and over 300 scientific papers. He is a member of the World Society for Ekistics. Dr Keresztély is Head of the Department at the Centre for Regional Studies, Hungarian Academy of Sciences, Budapest. Her studies include an MA in Hungarian and International History, University Eötvös Lórùnd Tudomány Egyetem, Budapest; Diplome d'Études Approfondies in Urban Geography, University of Nanterre, Paris-X; and PhD in Urban Geography, École Normale Supérieure, Paris. Her main activities focus on research in urban geography, urban policies, and urban culture; presentation of papers at major international conferences in Seoul, Korea; Berlin, Germany; Montreal, Canada; and Vienna, Austria, and a substantial number of publications. Dr Keresztely is a member of the World Society for Ekistics.
A TÖRTÉNELMI BELVÁROSOK TÁRSADALMI FENNTARTHATÓSÁGA KELET-KÖZÉP-EURÓPA VÁROSAIBANBeszámoló a 2005 szeptemberében Székesfehérváron megrendezett nemzetközi konferencia eredményeir ől KERESZTÉLY KRISZTINAA tanulmány a MOST-UNESCO program keretében 2005 szeptemberében Székesfehérváron megrendezett nemzetközi konferencia eredményeit összegzi. A konferencia a kelet-közép-európai nagyvárosok történelmi belvárosainak sajátossá-gait vizsgálta esettanulmányok segítségével. A térség sajátos fejl ődése mögött több tényező húzódik: a történelmi események következtében a belvárosok fokozott identitás-válsága; a rendszerváltás következtében a bonyolult tulajdonviszonyok kialakulása és a magánszektor szerepének növekedése; a dzsentrifikáció kapcsán a társadalmi konfliktusok kialakulása, melyek feloldását hátráltatja a civil szektor gyengesége. Mindezen folyamatokat er ősíti, hogy a demokratikus helyi igazgatás kialakítására törekv ő törvénykezés széles kompetenciákkal, de csak korlátozott gazdasági lehetőségekkel rendelkez ő helyi önkormányzatokat hozott létre a régió-ban. A magánszektor dominanciája néhány esetben széls őséges gazdasági és politikai korrupcióhoz is vezet, ami méginkább feler ősíti a történelmi belvárosok fizikai és társadalmi romlását. A MOST-UNESCO Magyarországi Bizottsága az MTA/VITA Alapítvány, a Kodolányi János Főiskola és az MTA-RKK szervezésében 2005 szeptemberében nemzetközi konferenciát tartott Székesfehérváron. I A konferencia célja volt, hogy megismertesse a történelmi belvárosok rehabilitációjával kapcsolatban Közép-Kelet Európa városaiban felmerül ő jellegzetes problémákat, illetve az azokra adott város-politikai megoldásokat. A konferenciára a városrehabilitációt különféle szempontok (szociológia, közigazgatás, várostervezés, városföldrajz) szerint vizsgáló magyar szakemberek mellett több kelet-közép európai országból hívtunk el őadókat2. A székesfehérvári konferencia az UNESCO "MOST" elnevezés ű nemzetközi kutatási programja keretében került megrendezésre, de eredményei nem egyedül e nemzetközi programot gazdagítják. A kelet-közép európai városközpontok építészeti, társadalmi és gazdasági romlása a 20. század második felében, majd különösen a rendszerváltás után egyre meghatá-rozóbb városfejlesztési, várospolitikai kérdéssé vált. A városrehabilitáció, sok esetben nyugat-európai példák nyomán már az 1980-as évek óta napirendre került aTér és Társadalom 20. évf. 2006/1. 147-158. p. 148 Könyvjelz ő TÉT XX. évf. 2006 s 1 közép-kelet-európai régióban, ám az ekkor született elképzelések nagy része nem valósulhatott meg. Az évtized végén bekövetkezett rendszerváltás hirtelen és gyö-keresen alakította át a városrehabilitáció társadalmi, gazdasági, politikai és város-építészeti feltételeit. A probléma ismét háttérbe szorult, és csupán az elmúlt évek-ben merült fel újra komplex várospolitikai kérdésként.Az 1990-es évek gyors, ugyanakkor a városok életét sok esetben csak felszínesen érintő és javító gazdasági átalakulása számos társadalmi és környezeti konfliktus kialakulásához vezetett. Az ezredforduló kör...
L'article s'inscrit dans la lignée des travaux consacrés aux divers aspects du rôle de la culture dans le développement urbain. Si cette problématique a déjà été abondamment traitée dans la littérature internationale, et tout particulièrement occidentale, elle ne fait qu'émerger dans les pays d'Europe centrale et orientale tant au niveau de la théorie qu'à celui de la pratique. Parmi les nombreux aspects du rapport entre culture et développement urbain, on s'intéressera au rôle de la culture dans l'évolution de la dimension internationale d'une capitale récemment sortie de la fermeture forcée que lui avait imposée le socialisme d'État. On se propose de passer en revue les éléments du rôle culturel international de Budapest à travers diverses études de cas : l'activité des institutions, l'effet des grands investissements culturels et des événements culturels internationaux. L'analyse se concentre sur deux axes : quelle sont la direction principale et le caractère des relations culturelles internationales ? Ces relations permettent-elles à Budapest de remplir la fonction de « ville-pont » ? En réalité, le rôle international de la capitale est encore assez restreint, en raison notamment de problèmes de financement. À l'aube de l'intégration européenne, Budapest n'est pas encore une véritable « ville-pont », du moins en ce qui concerne ses relations culturelles : elle demeure une ville d'accueil, dominée par les relations et les influences issues des pays occidentaux.
(Transition of the urban policy and the situation of the suburbs in Paris and Budapest [(1850-1949]) KERESZTÉLY KRISZTINAA mai értelemben vett külváros Európában a 19. században lezajló ipari forradalom hatására született meg. Az ipari beruházások és a nagyarányú népesség-bevándorlás miatt a város addigi területe túl sz űknek bizonyult a megnövekedett igények kielégítésére. A városi infrastruktúra mind több eleme lépett át a városfalon (ez kezdetben a környezetet erősen szennyező ipari létesítményeket, illetve a megnövekedett területigény ű beruházá-sokat érintette, de napjainkban már a harmadik szektorra és a közhivatalokra is kiterjed). A városmag fejl ődése és a beruházások kitelepülése a városi népesség egy részének kivándorlását is magával vonzotta: az egyre dráguló városi élettel és lakáshiánnyal szemben a városkörnyéki területek olcsóbb megélhetést és helybeni munkalehet őséget kínáltak.Az elővárosok gyors növekedése a 19. század végén azonban nem járt együtt azok tervezett kiépítésével. A kiköltöz ő lakosság ezért továbbra is a város infrastruktúráját, az ott található kulturális, egészségügyi vagy gazdasági létesítményeket használta mindennapi életében. Az el ővárosok benépesülésével tehát nem oldódott meg az eredeti probléma: a város túlterheltsége. S őt, a városi adózástól mentesült, de a város adta el őnyöket kihasználó elővárosi lakosság jelenléte egy újabb problémát szült, a város és környéke közötti (gazdasági, kulturális és politikai) ellentéteket.A városmag és a külterületek egymásra utaltsága fejl ődésük során mind sürgetőbbé tette az őket szembeállító ellentétek rendezését. A város túlterheltsége mindaddig nem sz űnhe-tett meg, amíg a környék infrastrukturális ellátottsága meg nem oldódott. Ez azonbanúgyis, mint az előváros "szül őatyja", s úgyis mint annál jóval fejlettebb és rendezettebb egység -a város feladatává vált. A városkörnyék rendezése ezért a várospolitika, a város-rendezés hatáskörébe került. Az el ővárosok helyzetének alakulása tehát szorosan összefo-nódik a várospolitika irányvonalainak változásaival, hiszen fejl ődésük nagy részben a város által elvégzett -vagy el nem végzett -szabályozásoktól függ.E cikk a várospolitika változásain keresztül próbálja megvizsgálni a város környékének fejlődését, a város és el ővárosai közötti kapcsolatok alakulását. Ehhez két város, Párizs és Budapest mintegy százéves fejl ődésének mozzanatait fogjuk végigkövetni a párizsi haussmannianizmus megszületésétől (azaz az 1850-es évekt ől) 1949-ig, az államszocialista várostervezés bevezetéséig Budapesten.Tér és Társadalom 9. évf. 1995/1-2. 83-104. p. 84 Keresztély KrisztinaTÉT 1995 s 1-2 E két, Európa különböző régióiban elhelyezkedő város várospolitikája ezen időszakban hasonló válaszokat adott az el ővárosok fejlődése során felmerül ő problémákra, kezdve a 19. századi haussmanni "monumentális", hatalmi érdekeket szolgáló, az el ővárosokat elhanyagoló városépítést ől a 20. század közepén megszület ő, a várost és külterületeit egyaránt érintő általános városrendezési tervekig. A párhuzamos fejl őd...
scite is a Brooklyn-based organization that helps researchers better discover and understand research articles through Smart Citations–citations that display the context of the citation and describe whether the article provides supporting or contrasting evidence. scite is used by students and researchers from around the world and is funded in part by the National Science Foundation and the National Institute on Drug Abuse of the National Institutes of Health.
hi@scite.ai
10624 S. Eastern Ave., Ste. A-614
Henderson, NV 89052, USA
Copyright © 2024 scite LLC. All rights reserved.
Made with 💙 for researchers
Part of the Research Solutions Family.