No abstract

Introduction: Nutrition is one of the key factors in health maintainance. So developing appropriate eating habits is very important in adolescence. Dietary behaviour may be influenced by certain aspects of personality, e.g., self-efficacy, optimism/pessimism and self-control. Aim: We explored adolescents’ eating behaviour, attitudes, and information seeking, and their relationship with psychological and sociodemographic factors. Method: Participants were high school students (n = 277; 54% boys; mean age: 16 years; SD = 1.25). Our self-administered questionnaire contained items on sociodemographics, eating behaviour and attitudes, and information-seeking as well as three psychological scales. Results: We explored the main factors of behaviour (health-conscious, nonconscious, raw-based), attitudes (rejecting, ambivalent and accepting), and information-seeking (lay, professional, Internet) using factor analysis. Correlation analyses revealed adolescents’ nutrition-related behaviour and attitudes were rather health-conscious, but rejecting and ambivalence in their behaviour and attitudes appeared as well. Self-efficacy, self-control and optimism played a role not only in developing health-conscious behaviour and accepting attitude but also in avoiding the nonconscious behaviour and rejecting attitude. Health-conscious behaviour was associated with higher socioeconomic status and parents’ schooling but less with gender. Information-seeking was partly influenced by certain sociodemographics: professional resources were preferred by girls, students from grammar schools, and those with better school achievement. Conclusions: Our data draw attention to the extraordinary importance of mapping adolescent dietary habits; not only their behaviours but also attitudes and information-seeking. This life period is significant in terms of childhood nutrional socialization since youth’s decisions become more and more autonomous in this field as well. Orv Hetil. 2018; 159(51): 2183–2192.

Introduction Maintaining appropriate eating habits is one of the key components of good health. It is especially difficult during adolescence, a critical period in life because of the increased autonomy and the intention to take risks. Investigating the theoretical background of adolescents’ eating behaviour is therefore a worthwhile line of research. We applied the widely used health belief model to explore adolescents’ likelihood of healthy eating. Materials and methods A sample of adolescents (Szeged, Hungary; N = 400, age = 14–19 years; mean age = 16.01 years, SD = 1.18 years; 37% males) participated in the study. Data were collected through online, self-administered/anonymous questionnaires. Based on bidirectional correlations of the variables, we used a path analysis to examine relationships between elements of a modified health belief model. Results Our modified model showed the direct impacts of cues to action, benefits, barriers, and self-efficacy, and the indirect impacts of perceived severity and susceptibility-via-cues-to-action on the likelihood of healthy eating. Discussion and conclusions Elements of the health belief model play a decisive role in estimating adolescents’ healthy eating behaviour. We suggest that the model can serve as a useful theoretical background in planning and evaluating prevention programs to reduce obesity and promote healthy eating.

Az étkezési magatartás vizsgálata központi szerepet tölt be az egészségmegőrzésben, mivel a helytelen táplálkozás számos betegséghez vezethet. Nagyon fontos feltárni serdülők étkezési magatartásának hátterét, mivel ez az az életszakasz, amely nagymértékben kihat a felnőtt magatartásra is. Disszertációmban különböző tényezők szerepét vizsgálatuk az étkezési magatartással kapcsolatban, mint például az étkezési motivációk, a kockázatészlelés és különböző pszichológiai faktorok. Célunk volt, hogy feltárjuk, hogy milyen kapcsolat van ezen változók között. Elméleti hátterünket az Egészséghit Modell adta. Feltételeztük, hogy az egészséges és az egészségtelen étkezési magatartás különböző típusú az étkezési motivációkhoz kapcsolódik, az énhatékonyság, az önkontoroll és az optimizmus támogatja az egészséges ételválasztás, illetve a kockázatészlelés hatással van az étkezési döntésekben. Három vizsgálatot végeztünk serdülők körében (N=814, 14-19 év, átlagéletkor: 16,18 év, szórás: 1,33 év, 42,3% fiú) 2017-2019 között. Az adatokat önkitöltős kérdőív segítségével vettük fel. Az adatokat korreláció elemzéssel,regresszió analízissel és útelemzéssel is elemeztük. Főbb eredményeink azt mutatják, hogy serdülők köráben az egészségre törekvés, mint étkezési motiváció elősegítették az egészséges étkezési magatartást, míg a szociabilitás negatív kapcsolatban állt vele. A vizsgált pszichológiai változók magasabb szintje szintén elősegítette az egészséges étkezési magatartást, míg alacsonyabb szintje az egészségtelennek kedvezett. A kockázatészlelésnek elhanyagolható szerepe volt a serdülőknél. Összegezve elmondható, hogy az étkezési motivációk és a pszichológiai faktorok fontos szerepet töltenek be, és felhasználhatók prevenciós programokban az Egészséghit modellre alapozva.

Bevezetés: Manapság a betegségek megelőzése és az egészség fenntartása az egyik legfontosabb nemzeti és nemzetközi célkitűzés. Erre irányulnak az egészségmagatartással kapcsolatos kutatások, amelyek az egészséges és az egészségtelen életmód szempontjait vizsgálják. Az egészségmagatartáson belül kiemelten fontos a táplálkozás, mivel az elhízás, és az ebből eredő betegségek súlyos terheket jelentenek egyéni és társadalmi szinten egyaránt. A helyes táplálkozási szokásokat már kisgyermekkortól kellene kialakítani, viszont a serdülőkor az a legérzékenyebb időszak, amely során érdemes odafigyelni a megfelelő mennyiségű és minőségű tápanyagbevitelre, tekintettel az ekkor zajló testi és lelki változásokra. Kutatásunkban ezért is tűztük ki célul középiskolások táplálkozási szokásainak, magatartásának és motivációinak felmérését. Módszerek: Vizsgálatunkat egy budapesti szakgimnáziumban végeztük 97 fő bevonásával. A minta életkorának átlaga 17,4 év szórása 1,5 év volt, valamint 70,1%-uk volt lány. Az adatgyűjtéshez önkitöltős kérdőívet alkalmaztunk. Eredmények: Eredményeink azt mutatják, hogy a vizsgált serdülők körében a reggelizés és a családdal töltött étkezések gyakorisága elmarad a várttól. Az étkezési magatartást vizsgálva megállapítható, hogy az optimizmus, az önkontroll, és kisebb mértékben az énhatékonyság, egészségvédő hatásúak a táplálkozás szempontjából, szemben a pesszimizmussal. Az étkezési motivációk eltérnek az egészséges és egészségtelen ételek fogyasztása terén: míg az előbbiek esetében az egészség a fontos szempont, az utóbbiaknál fontosabbak az érzelmi hatások, a szokások, és akár a társadalmi normák, imázs is. Következtetés: Ezek az eredmények felhasználhatók a fiatalok ételválasztási preferenciáira építő preventív programok kidolgozása során.