A number of psychological factors have been found to be relevant in terms of problematic use of digital devices. Some of them may serve as risk factors, while others mean protection. The main goal of present study was to determine user profiles and to examine differences among them based on several psychological variables using cluster analysis. Data were collected from high school and university students via an online questionnaire from November 2017 to January 2018 (N = 249; females: 62.2%, Mean age = 22.5 years, SD = 3.5). Based on bivariate correlations, sensation seeking, flow and boredom proneness acted as risk factors for developing problematic technological use. However, self-esteem, self-regulation and resilience were significant protective factors against problematic technological use. In an effort to develop a set of profiles that would capture this student population and their usage relative to risk, we identified four distinct user profiles through the use of cluster analysis. The first cluster was labeled as strongly protected sensation-seekers who were more prone to problematic use (18.5%) with moderately high levels of protection, but with the highest scores on the boredom proneness and sensation seeking scales. The second cluster consisted of more balanced and non-vulnerable users (26.1%), who achieved average scores on both risk and protective factors scales. The third cluster was labeled protected, conscious users who were slightly prone to problematic use (39.8%) with lower levels of problematic use and risk factors, and with higher levels of protective factors. The fourth cluster was labeled as strongly problematic, unprotected users (15.7%), who achieved the highest scores of problematic use, and were the less protected having the lowest levels of protective factors scores. We conclude that cluster analysis was suitable for detecting differences in vulnerability to problematic Internet and smartphone use. Psychological factors, such as sensation seeking, flow and boredom, self-esteem, self-regulation and resilience serve as useful tools for providing information to better understanding the role of risk and protective factors in the prevention of youth's problematic use of digital devices. Problematic Internet and smartphone useStudies apply the terms 'addiction' and 'problematic use'

No abstract

No abstract

A problémás internethasználat összefüggése a magányossággal középiskolás és egyetemi hallgatók körébenAz internethasználat ma már Magyarországon is szinte minden korcsoportban jelen van a mindennapi élet számos színterén. A fiatal generáció tagjai ebbe az online világba születtek bele, így számukra elkerülhetetlen, hogy akár napi több órát is az internet előtt töltsenek tanulmányaik végzése és társas kapcsolataik fenntartása céljából. Azonban a túlzott vagy kontrollálatlan internethasználat következtében számos negatív hatás érheti őket, melyek közül kiemelkedik a problémás internethasználat (PIH). Kutatásunkban (N = 237,[16][17][18][19][20][21][22][23][24][25][26] évesek) a PIH magányossággal való összefüggését vizsgáltuk, ami vitatott terület, hiszen egyrészről az internet épít a társas kapcsolatokra, másrészt el is távolíthat az offline kapcsolatok létesítésétől. A PIH előfordulása 7,6%. A fiúk körében gyakoribb és súlyosabb a PIH, továbbá az életkor és a család anyagi helyzete nagyban hozzájárul nemcsak a PIHhoz, hanem a magányosság előfordulásához is. Erős szignifikáns és pozitív kapcsolatot állapítottunk meg a PIH és a magányosság között; legerősebb a kapcsolat a PIH affektív komponensével. Az adatok felhívják a figyelmet a problémás internethasználat felismerésére és a megelőzés szükségességére. Iskolakultúra, 27. évfolyam, 2017/1-12. szám Bevezetés A

In the digital age, besides the well-known contributors to depression, more research is needed on certain activities of social media, such as online selfdisclosure. Using an online survey, we examine the associations of depression with social media addiction, online self-disclosure, loneliness, and life satisfaction among a sample of Hungarian university students (N = 301, aged between 18 and 30 years). There were no sex differences in depression scores. Findings showed the following: a) lonely students; b) those less satisfied with their lives; c) those sharing negative information; and d) those that engage in deep self-disclosure are more likely to report depressive symptomatology. Although social media addiction was a correlate of depression in bivariate analyses, it became nonsignificant when online self-disclosure and other psychological variables were introduced to the model. A more careful accounting of these relationships is needed to more wisely use social media when disclosing information about ourselves.

No abstract

A média és az információs technológia egyre fontosabb szerepet játszik az életünkben, különösképpen a fiatal generációk számára vált nélkülözhetetlenné a kommunikáció, a tanulás és a kapcsolattartás terén. Az előnyök mellett azonban számos probléma is felmerül, többek között a túlzott használat következtében jelentkező függőség. Bár az internet-, az okostelefon- és a közösségimédia-használat és –függőség között vannak átfedések, érdemes külön is megvizsgálni ezek sajátosságait. Jelen tanulmányban ezért az okostelefon-függőség és -használat mellett megnéztük, hogyan függ össze ez a jelenség a közösségimédia-használattal és annak jellemzőivel. Online felmérésünkben 14 és 30 év közötti fiatalok szerepeltek (N = 244 fő; 66% lány, átlagéletkoruk 23,1 év, szórás 3,4). Eredményeink szerint az okostelefon- és közösségimédia-függőségre leginkább a használat időtartama hajlamosít, főként az okoseszköz kényelmessége, könnyű elérhetősége, szórakoztató jellege miatt. Az okostelefonok használata szinte univerzális, bár bizonyos alkalmazásokat a lányok (például Pinterest) kedvelnek, míg a játékokat a fiúk. A korral a használat és a függőség is csökken. --- Several characteristics of smartphone and the social network use based on an online survey among young people The media and information technology play an increasingly important role in our lives, they have become necessary, particularly for young people in the fields of communication, education and connections. However, alongside the advantages a number of problems have also started to emerge, one being addiction due to excessive use. Although there are overlaps among internet, smartphone, and social media use and addictions, it is worth examining their characteristics separately. The present study focused on smartphone use and addiction, and we also detected how these might interact with social media use and their features. In this online survey participants were young people aged between 14 and 30 years (N = 244; 66 per cent females, mean age = 23.1 years, S.D. = 3.4). Our results suggest that the time period itself is accountable for smartphone and social media addictions especially due to the convenience, and easy-to-reach and entertaining nature of the smart device. The smartphone use is universal, although some applications are preferred more by girls (e.g., Pinterest) or boys (online games). Both use and addiction tend to decrease with age. Keywords: smartphone, social media, youth, behavioural addictions

Az okostelefonok nagyarányú elterjedtsége különösen a középiskolás és egyetemista korosztályt érinti; számukra az életmód vitathatatlan részévé vált a folyamatos online jelenlét, amit az okostelefonok biztosítanak. A számos előny mellett azonban negatív következményekkel is számolnunk kell, mint amilyen a függőség megjelenése. A viselkedési addikciókhoz tartozó jelenség összefüggése más függőségekkel (pl. dohányzás) ma még jórészt feltáratlan terület. Jelen kutatásban az okostelefon-függőség és a dohányzás kapcsolatát elemeztük a dohányzással összefüggő motivációs attitűdök segítségével. Vizsgálatunkban 15 és 30 év közötti, középiskolákban és egyetemeken tanuló fiatalok vettek részt (N = 295; 58,6% lány). Az adatgyűjtés részben online, részben papír-alapon történt. Klaszteranalízissel négy klasztert sikerült elkülöníteni. A fiatalok egy része nem volt hajlamos sem dohányzásra, sem okostelefon-függőségre. A második klaszterbe tartozók körében a dohányzás ugyan magas gyakoriságot mutatott, azonban okostelefon-függőség nem volt rájuk jellemző. A harmadik klaszterben az okostelefon-függőség magas dohányzási gyakorisággal társult, míg az utolsóban az okostelefon-függőségre való hajlam mellett a dohányzás alacsony mértékű volt. Ez utóbbi csoportba főként középiskolások tartoztak: rájuk tehát a dohányzás háttérbe szorulása, ugyanakkor az okostelefon-függőség terjedése a jellemző. A húsz év felettiek ugyanakkor kevésbé hajlamosak okostelefon-függőségre, viszont lényegesen többen dohányoztak, és motivációs attitűdjeik is pozitív megerősítéssel szolgálnak a dohányzás irányában. Eredményeink alapján arra következtethetünk, hogy a fiatalok függőségre való hajlamát motivációk és egyéb, még feltárásra váró tényezők befolyásolhatják.