No abstract

No abstract

No abstract

To assess potential individual factors influencing quality of life and pain scores of patients suffering from histologically confirmed endometriosis. Study using a questionnaire among patients of reproductive age undergoing laparoscopy with a presumed diagnosis of endometriosis. Details of fertility, previous treatments and quality of life, sexual activity, as well as linear pain scores for several symptoms, were recorded. Details of intraoperative findings were also collected and only those data were used where endometriosis was intraoperatively and histologically proven. A questionnaire before surgery gathered information from women on the following groups of variables: age, marital status, education, reproductive and medical history including previous pregnancies and parity, knowledge of accompanying pelvic disorders, regular sport activity, as well as general quality of life estimates including self-image. Pelvic pain was scored using a visual analogue scale. Data were statistically evaluated. Eighty-one patients complaining about persistent pelvic pain were later intraoperatively and histologically proven to have endometriosis. Thirty-one of them (38.2%) reported regular sport as part of their daily life schedule while 50 of them (61.8%) performed no physical activity at all. Fourteen patients among regular exercisers and 33 patients among those without physical activity reported the effectiveness of painkillers for pelvic pain, corresponding to 45.1% and 66% of these subgroups, respectively (difference statistically significant, p<0.05). Based on our results, we can conclude, that taking painkillers might be less effective among endometriosis patients performing regular daily sport activities, and, thus it might impose them to an unnecessary burden of possible side-effects.

A gyógyszerész–beteg interakció hagyományos gyakorlata komoly paradigmaváltás előtt áll a magyarországi közforgalmú gyógyszertárakban. Ennek oka az utóbbi évtizedekben jellemző gyógyítási modell változásai, a technológiai fejlődés, a fogyasztói társadalom vásárlómodelljének előtérbe kerülése, illetve a gyógyszerész szakma irányelveinek standardizálási törekvései. Ezen új követelmények átfogó és mélyreható újításokat hoznak, illetve kihívást jelentenek a magyar gyógyszerészek számára. Jelen tanulmány célja feltérképezni és beazonosítani néhány új, kulcsfontosságú kommunikációs kompetenciát és viselkedési mintát, amelyek megfelelő alkalmazása elősegítheti a magyarországi gyógyszerészek betegekkel való újfajta konzultációjának hatékonyságát. A kutatás 10 éven belül megjelent angol és magyar nyelvű tanulmányok elemzésével mutatja be a gyógyszerész szerepek kiszélesedését, a gyógyszerész betegterápiába való integrálásának szükségességét, és egészségügyi szakemberként személyes kommunikációjának egyre növekvő jelentőségét a betegegyüttműködés és sikeres gyógyszeres terápia elősegítése érdekében.