Glutathione transferases (GSTs) play a crucial role in detoxification processes due to the fact of their glutathione (GSH) conjugating activity, and through glutathione peroxidase or dehydroascorbate reductase (DHAR) activities, they influence the redox state of GSH and ascorbate (AsA). The plant-specific tau (GSTU) group is the largest class of Arabidopsis GSTs, and their members are involved in responses to different abiotic stresses. We investigated the effect of salt stress on two-week-old Arabidopsis thaliana wild-type (Col-0), Atgstu19 and Atgstu24 mutant plants after applying 150 mM NaCl for two days. The Atgstu19 seedlings had lower GST activity and vitality both under control conditions and after salt stress than the wild-type, but the level of total ROS was similar to the Col-0 plants. The GST activity of the knockout Atgstu24 mutant was even higher under control conditions compared to the Col-0 plants, while the ROS level and its vitality did not differ significantly from the wild-type. Analysis of the AtGSTU expression pattern revealed that the mutation in a single AtGSTU gene was accompanied by the up- and downregulation of several other AtGSTUs. Moreover, elevated AsA and GSH levels, an altered GSH redox potential and increased DHAR and glutathione reductase activities could help to compensate for the mutation of AtGSTU genes. The observed changes in the mutants suggest that the investigated isoenzymes influence the redox homeostasis under control conditions and after NaCl treatment in Arabidopsis seedlings. These data indicate for the first time the more general role of a temporary shift of redox status as part of GST mechanisms and regulation.

The reform of the assistance in material need in Slovakia has demonstrated a marked tendency towards a more "workfare" type of benefit system. Under "workfare," recipients have to meet certain participation requirements to continue to receive their welfare benefits. These requirements are a combination of activities that are intended to improve the recipient's job prospects and to generate a "net contribution" to society from welfare recipients. Despite a significant drop in the number of the assistance in material need recipients and a decline in unemployment rate based on statistical data, we cannot conclude that there is a direct causality between these trends and changes in the system of the assistance. Testimonies from in-depth interviews with stakeholders in districts indicate that the inclusion of recipients of assistance in material need in the labour market was only mildly successful. Fieldwork has also shown that the obligation to work for the benefit in material need has a "punitive" character. The fieldwork also showed that there are barriers and obstacles that prevent better results regarding the return of the long-term unemployed into the labour market due to a workfare design that was focused only on work integration e.g. strengthening of skills, work habits and motivation to work and does not consistently incorporate other forms of social integration support.Boj proti chudobe a sociálna politika v tomto kontexte tradične spočíva na dvoch veľkých pilieroch, ktorými sú finančné dávky a sociálne služby. Tieto dva piliere sú však dopĺňané aktivitami smerom k vzdelávaciemu systému a k trhu práce s cieľom tvorby opatrení, ktoré pôsobia preventívne. Približne v poslednom desaťročí možno pozorovať určitú zmenu v charaktere sociálnych politík v oblasti boja proti chudobe a sociálnemu vylúčeniu, ktorý sa dá nazvať ako príklon k aktivácii. Aktivácia predstavuje zmenu opatrení sociálnej ochrany a politík trhu práce smerom k intenzívnejšej zainteresovanosti klientov sociálnych politík na riešení ich vlastnej sociálnej situácie. Z toho vyplýva zároveň posun k zvýšeniu šancí klientov plnohodnotne participovať na trhu práce, ale aj na iných dimenziách života spoločnosti. "Aktívne" politiky sú vnímané ako opozitum ku tzv. "pasívnym" politikám, ktoré sú charakteristické poskytovaním transferov a služieb bez požiadavky reciprocity.

2020 elején a magyarországi helyi önkormányzati hivatalok körében kontrollált terepkísérletet végeztünk annak céljából, hogy feltárjuk az online ügyintézés során esetlegesen előforduló hivatali diszkrimináció nyílt és burkolt formáit. Összesen 1270 e-mailben egy hétköznapi ügyintézéssel kapcsolatban fogalmaztunk meg egyszerű kérdéseket magas és alacsony státuszú roma és nem roma ügyfelek „bőrébe bújva”. A nemzetközi eredményekkel összhangban a válaszok arányában nem, de a válaszok tartalmi jellemzőiben jelentősebb eltéréseket találtunk az elsődleges kísérleti változó, az etnicitás mentén. A másodlagos kísérleti változóként bevezetett társadalmi státusz mutató hatása ugyanakkor mind a válaszok arányában, mind a többi tartalmi indikátor mentén statisztikailag igazolódott. A válasz-e-mailek gépi tanulásra épülő elemzése is alátámasztotta, hogy a közhivatalnokok különbséget tesznek ügyfeleik vélt státusza szerint, míg a vélt etnicitás vonatkozásában jóval kisebb fokú ez a különbségtétel. Összehasonlítva az etnicitás és a státusz hatását, fontos hangsúlyozni, hogy az etnicitás mentén a válaszok nyelvi megformálását tekintve csak árnyalatnyi különbség látszott; ugyanakkor a státusz szerinti különbségtétel a figyelmen kívül hagyásban is érvényesült, és nyelvileg is explicitebb módon jelent meg, ezért ennek hatása világosan detektálható volt a gépi szövegelemzés segítségével is. Összhangban Bartoš és szerzőtársai (2016) által a bérlakáspiacon megjelenő figyelemdiszkriminációként leírt jelenséggel, az önkormányzati ügyintézés során is azonosítottuk tehát az alacsony státuszú kísérleti személyek kérdéseinek gyengébb minőségű megválaszolását.