The authors examine the connection between law enforcement activities, law enforcement science and the scientific system of criminal policy, their mutual presumption and interaction. The law enforcement activities serve to uphold law, order and public security against unlawful human behaviours. The criminalisation of certain types of behaviour is a quasi fundamental resultant of law enforcement activity, which may provide criminal policy with a guideline by realising activities dangerous to society, or antisocial during its operation. In addition to the above, however, the relationship is multi-directional as the state receives information on the current status of crimes in the course of the completion of law enforcement tasks, and the quality of the completion of law enforcement tasks fundamentally influences the course of crimes.

Cél: A tanulmány célja, hogy a bűnügyi tudományok oktatásának területén megfogalmazza azokat a sarokpontokat, amelyek elősegítik a hallgatók elméleti tudásra alapozott gyakorlati kompetenciáinak fejlesztését, mely a Rendészettudományi Kar képzési feladatainak speciális jellegéből fakad, és a rendészeti munka gyakorlati szemléletén alapul. Tanulmányunkban a büntetőjog, a büntető eljárásjog és a kriminológia szempontjából vizsgáljuk, hogy a jövőben milyen digitális oktatási módszerek segíthetik az oktatást és a hallgatók tudásának elmélyítését a bűnügyi tudományok által gondozott tudományterületeken, amelynek során a járványhelyzetben történt digitális oktatás tapasztalatai is feldolgozásra kerülnek.Módszertan: A kutatás módszere a hazai felsőoktatási intézetekben kialakított „jó gyakorlatok” áttekintésének összevetése az NKE RTK-n a bűnügyi tudományok oktatásának módszereivel, különös tekintettel a digitális eszköz és módszerrendszerekkel.Megállapítások: A tanulmány felvázolja, milyen új, komplex – így az összefüggő tudományterületeket egyesítő – oktatási módszertant, tantárgyi tematikákat alakítsunk ki az alapképzésben, amely az elméleti tudásanyagra alapozva annak gyakorlati alkalmazhatóságára helyezi a hangsúlyt. A tanulmány az oktatás digitalizálásának lehetőségeivel kapcsolatban áttekinti a bűnügyi tudományok terén az online oktatás során alkalmazható képzési modellek előnyeit és hátrányait mind az oktatók, mind a hallgatók szempontjára tekintettel.Érték: A tanulmány a jelenleg fennálló oktatás számára fogalmaz meg hasznosítható javaslatokat, annak jövőbeni továbbfejlesztését, hatékonyságának növelését célozva.

A 21. században a világnak újabb és újabb típusú veszélyekkel kell szembenéznie, amelyek kezelése során gyakran alkalmazzák elsődleges eszközként a legintruzívabb közhatalmi beavatkozás lehetőségét biztosító büntetőjogot. Meglátásunk szerint a büntetőjog hagyományos megtorláson és elrettentésen alapuló prevencióelmélete önmagában azonban kevéssé alkalmas bizonyos modernkori veszélyek – így terroristacselekmények, a szervezett bűnözés – elhárítására. Feltételezésünk szerint a közrend, közbiztonság megóvása, fenntartása, mint állami feladat csak abban az esetben biztosítható, ha az ilyen kiemelt veszélyességű cselekmények esetében nem a már megtörtént bűncselekményre reagál az állam, és az elkövetők példás megbüntetésével kívánja a generális prevenció céljait elérni, hanem akkor, ha képes a még el sem követett bűncselekmények megelőzésére, az elkövetők felderítésére, elfogására, jövőbeli cselekményük megakadályozására. Az államnak polgárai biztonságának garantálásához eszközökre, törvényi felhatalmazásra van szüksége. Tanulmányunkban a kriminálpolitika mibenlétének és alakulásának áttekintését követően, egy álláspontunk szerint kiemelt jelentőségű kriminálpolitikai vezérelvet mutatunk be: a végső eszköz (ultima ratio) jellegű büntetőjog követelményét. Célunk elsődlegesen az, hogy felhívjuk a figyelmet a magatartásirányítás büntetőjogon kívüli eszközeiben rejlő lehetőségekre, amelyek alkalmazásával bizonyos, a büntetőjoggal kevéssé jól kezelhető jelenségekkel szemben hatékonyabb védelmi mechanizmus alakítható ki.

A szerző áttekintést nyújt arról, hogy a jogos védelem koncepciója hogyan változott a közelmúltban a magyar jogszabályokban.

A gyermek- és fiatalkorúak bűnözése manapság egyre növekvő aggodalmat okoz a társadalomban. Hazánkban is, de európai és nemzetközi szinten is állandó vizsgálat tárgyát képezi a fiatalok bűnelkövetés okainak feltárása, illetve a velük kapcsolatban alkalmazott jogi szabályozás irányainak és módszereinek kidolgozása.