Aims: In the last decades, the number of infertile males increased worldwide which gained more focus. The extent to which a person or a couple is able to cope adaptively with the problem of infertility depends on the combined effect of several variables. Our aim was to apply counselling among males suffering from infertility problems. During the therapybesides providing informationwe aim to elaborate the effects of the treatment and experiences, to process information, to develop adaptive coping strategies against stress and to indirectly or directly change health behaviours influencing reproduction. Methods: Only patients with male factor infertility were involved. They were divided into an observed group (n = 57) and a control (n = 51) group after a thorough physical examination and assessment of their reactions to, and awareness of, the disease. Results: The group that received the interventions had an intense awareness of the diagnosis and aims and nature of the indicated treatment. They employed purposeful problemsolving coping strategies, reported being satisfied with the infertility treatment. Conclusions: The counselling of clients with infertility problems a more favourable mental well-being can be established by the active participation of professional helpers. Patients might receive effective, targeted and problem-specific help.

No abstract

Absztrakt: A congenitalis adrenalis hyperplasia különféle megjelenési formáiban a testicularis adrenalis rest tumorok prevalenciája eltérő. A tapintható, általában kétoldali hereelváltozás az esetek 90–95%-ában a 21-hidroxiláz enzim hiánya okozta mellékvesekéreg-hyperplasia következményeként jelenik meg. Az adrenalis rest tumorok, bár jól ismert elváltozások, diagnózisuk és kezelésük multidiszciplináris megközelítést igényel. Az endokrinológiai, urológiai, patológiai és radiológiai szakmák együttműködése kiemelkedően fontos. Amennyiben korai stádiumban felismerésre kerül, adekvát szteroidhormon-emelés segíthet a térfoglalás méretének csökkentésében. Késői felismerés esetén azonban irrevezibilis károsodás jön létre, mely infertilitáshoz vezet. Mivel a kezelés az egyéb jó- és rosszindulatú hereelváltozásokhoz képest jelentősen különbözik, fontos a korai és pontos diagnózis felállítása. Esetismertetésünk kapcsán a testicularis adrenalis rest tumorok differenciáldiagnoszikai és kezelési nehézségeit multidiszciplináris szemszögből mutatjuk be. Orv Hetil. 2020; 161(16): 623–631.

In recent decades, the incidence of male infertility has been increasing continuously both worldwide and in Hungary and is becoming a more and more central issue. Millions of men at the reproductive age are affected by male infertility. In addition to the known organic reasons, many life-style and environmental factors can be expected to contribute to this. The biopsychosocial theoretical model of infertility allows us to interpret the lack of fertility not only from the medical point of view, but also as a psychosocial phenomenon. Men's coping strategies, health information seeking habits, and knowledge of infertility are similar to women's, but there are several different points in their responses given to the problem. So medical, nursing and other health professionals dealing with infertile male patients should devote special and high attention to patients' conducting and paramedical counselling as supportive therapy. Within the framework of this - besides giving information - the individual support contributes to the elaboration of information, arising effects and experiences, furthermore to the developement of adaptive coping strategies for stress, and to the modification of direct or indirect changes in health behavior affecting reproductive health during the treatment period. Orv Hetil. 2018; 159(31): 1262-1268.

Célok A tanulmány célja a Magyarországon eddig alig, vagy nem használt betegvezetési technikák alkalmazása meddőségi zavarokkal küzdő férfi betegek körében. A kezelés időszakában ¬az információk nyújtása mellett – az egyéni támogatás keretében hozzájárulni a keletkező hatások, tapasztalatok, ismeretek feldolgozásához, továbbá a stresszel való adaptív megküzdési stratégiák kialakításához, valamint a reproduktivitást befolyásoló egészségmagatartás változók közvetlen vagy közvetett módosításához. Közvetett célként tekintjük a kezelések, valamint a biztonságos betegellátás hatékonyságának támogatását az ellátottak ismereteinek bővítésével, továbbá a betegelégedettségi mutatók kedvező irányú változásának elősegítését. A rendelkezésre álló pszichológiai vizsgálóeszközök segítségével felmérni az általunk kidolgozott betegvezetési program hatékonyságát. Módszerek A vizsgálatot kizárólag férfi faktoros meddőséggel küzdők körében, kísérleti (N=57) és kontrollcsoport (N=51) keretében végeztük. A betegek részletes kivizsgálását, valamint a veszteségre adott válaszreakcióinak és a betegségükkel kapcsolatos tájékozottság felmérését követően a kísérleti csoport tagjai 5 alkalommal betegvezetésben részesültek. A kontrollcsoportnál a pszichológiai önjellemző diagnosztikai kérdőívek felvételére a kutatás elején és végén, a célcsoportoknál a foglalkozásokat megelőzően, majd azt követően került sor. Eredmények Az intervenciós csoport nagyfokú tudatossággal rendelkezett a diagnózisokról, valamint a javasolt kezelések természetéről és céljairól. Az intervenciós csoport szignifikánsan célirányos probléma fókuszú megküzdési stratégát alkalmazott a meddőségi kezelés során. A betegek a beavatkozással szembeni elégedettségről számoltak be, ami a kísérleti csoport BDI és STAI pontszámainak csökkenésében is tükröződik. Következtetés: A fertilitásproblémákkal küzdők számára paramedikális tanácsadással kedvezőbb pszichés jóllét biztosítható a professzionális segítők aktív közreműködésével. A páciensek hatékony, célzott és problémaspecifikus segítségnyújtásban részesülhetnek. A férfi-meddőség ellátásában kiemelt szerepet kell biztosítani az egészségügyi ellátók; az ápolók, a reproduktív orvoslás, a mentálhigiénés szakember által nyújtott paramedikális tanácsadásnak.

Az utóbbi évtizedekben hangsúlyossá vált az életmódváltozók, mint kockázati tényezők hatása az egészségre. A növekvő tudományos érdeklődés oka feltehetőleg abban keresendő, hogy az életmódváltozók döntően a személy kontrollja alatt álló és többé-kevésbé módosítható tényezők közé sorolhatók. A férfiak egészségi állapotáról – feltehetőleg a társadalom beállítottsága miatt – kevesebb szó esik hazánkban, mint a nőkéről. A magyar férfiak körében magas a 49­­­­–65 éves kor között bekövetkező időelőtti halálozás, melynek hátterében az átalakuló társadalom krónikus stressz forrásai, és a stressz levezetésére szolgáló rizikómagatartások állnak (Kopp, 2009). Jelentős összefüggést figyeltek meg a személyiségjegyek és a pszichoszomatikus panaszok között. A pszichoszomatikus rendellenességekkel küzdők számára paramedikális tanácsadással, betegvezetéssel kedvezőbb pszichés jóllét biztosítható a professzionális segítők aktív közreműködésével. A páciensek így hatékony, célzott és problémaspecifikus segítségnyújtásban részesülhetnek. Jelen tanulmány amellett érvel, hogy a kezelés időszakában ­lényeges szempont az információk nyújtása. Mindamellett fontos hozzájárulni a beteget érő hatások, betegségével kapcsolatos tapasztalatok, ismeretek feldolgozásához, továbbá a stresszel való adaptív megküzdési stratégiák kialakításához, az egészségmagatartás változók közvetlen vagy közvetett módosításához. Tekintettel a személyiségjegyek és a pszichoszomatikus panaszok közötti kapcsolatra, a személyiségjegyek felmérése megbízható információkat nyújthat az egyének egészségi állapotáról és hozzájárulhat az általános állapotuk teljes megértéséhez, valamint optimális kezelési és támogatási módok kialakításához. Az ellátásában kiemelt szerepet kell biztosítani az egészségügyi ellátók, ápolók, mentálhigiénés szakemberek által nyújtott paramedikális tanácsadásnak.