Purpose – The purpose of this paper is to investigate leadership attributes that contribute to or inhibit the successful adaptation of lean techniques. Design/methodology/approach – Using leadership attributes of the Global Leadership and Organizational Behavior Effectiveness (GLOBE) project, this paper develops an ideal leadership profile of a production manager who aims to develop a lean production system (based on Liker’s seminal work in 2004). Five hypotheses related to contributor and inhibitor leadership behaviors and their associated leadership attributes are analyzed using survey data based on a PLS model. Findings – According to the results, the proposed conceptual leadership profile, in which leadership attributes are divided into two sets (contributors and inhibitors), required modification. The authors identified five distinct leadership behaviors (specific interrelated sets of leadership attributes). Two of the five leadership behaviors (communicative and micromanager) for production managers contributed to lean implementation. None of the leadership behaviors were inhibitors. Surprisingly, a theoretical inhibitor type of leadership behavior, namely micromanager, proved to be a contributor. Practical implications – The results provide direct guidance for Hungarian managers with leadership behaviors that can contribute to the successful adaptation of lean techniques. However, managers must also consider that although these leadership behaviors may result in short-term gains, the micromanager leadership behavior can undermine the long-term sustainability of lean success and can hinder the development of a lean culture. Originality/value – Leaders are frequently considered to be the key drivers of lean management. The empirical paper is unique because it analyzes the relationship among leadership behaviors, leadership attributes, and lean contexts.

No abstract

The paper focuses on the development of buyer-supplier relationships over time. Although there is an ongoing debate about the nature and characteristics of relationship life cycle, the existence of some kind of life cycle is usually assumed when timely development of these relationships is investigated. The objective of our analysis is to investigate this hidden hypothesis using quantitative research methodology. The research focusing on the development of business relationships over time has mainly used qualitative research methods and to the best of our knowledge, no one have yet attempted to measure any relevant variables and the pattern of their development over time using a quantitative methodology. In order to be able to test this hypothesis the level of relation-specific investments generated in the relationship, called the explicit investment measure, was chosen. We have conceptualized and measured it and tested empirically to what extent its development over time fits the pattern of the traditional mathematical model (representation) of the life cycle, which is usually described with a logistics curve. The development of this explicit investment measure over time is a dynamic phenomenon the analysis of which is not without methodological problem. We suggest and apply a procedure developed in the field of population dynamics that makes it possible to use cross sectional data for such dynamic analysis. Keywords supply chain relationship • life cycle model • relation-specific investments • empirical testing • quantitative analysis

A cikk a multinacionális vállalatok globális értékláncának (azaz belső hálózatának) felépítésében megfigyelhető változásokat és azok mozgatórugóit vizsgálja versenyképességi szempontból. Rávilágít arra, hogy e struktúra az outsourcing és az offshoring néven ismer két vezetői döntés eredményeként alakul ki. Ezek elsődleges tartalma a munkamegosztás, de míg az outsourcing a külső és a belső hálózat tagjai között osztja fel a folyamatokat, addig az offshoring döntése a szervezeti keretek között tartott tevékenységek belső munkamegosztását határozza meg oly módon, hogy egyben specifikálja a létrehozott szervezeti egységek elsődleges lokalizációját, földrajzi elhelyezkedését is. Az elmúlt időszakban kialakult nemzetközi struktúrák kialakítását kizárólag a komparatív elmélettel nem lehet magyarázni, az új szervezeti megoldásokban meghatározó szerepe van a vállalatcsoportokon belüli áramlások tudatos, ún. hatékonyságkereső átalakításának. A szerző két Magyarországon is aktív vállalat reálfolyamatainak hálózati szintű átalakítását mutatja be, majd segítségükkel azonosít olyan tényezőket, amelyekkel az említett hatékonyságnövekedés a vállalatcsoport szintjén megvalósítható, a létrejött struktúrák magyarázhatók. Ilyen tényezők 1. a vállalatok folyamatértelmezési és dekomponálási képessége; 2. a folyamat számára elsődleges erőforrás-függőségi típus tudatos kezelése és 3. az erőforrások ragadóssága, ebből következően beágyazottsága. Ezeknek az új szervezeti megoldásoknak a megértése nemcsak új elméleti tudáshoz vezethet el, hanem közvetlen gyakorlati relevanciája is van mind mikro-, mind makroszinten. A tárgyalt esetek egyértelműen a vizsgált folyamatok erőteljes szervezeti centralizációját mutatják, ami a lokális tartalmak rovására megy végbe, a regionális szint erősödését hozza, miközben megmarad egyes folyamatelemek komparatív előnyökön nyugvó globális szintű centralizálása is.

Közgazdasági szemle , lX iii. évf., 2016. március (330-349. o.) gelei andrea-dobos imre bizalom az üzleti kapcsolatokban a diadikus adatelemzés egy alkalmazása A tanulmány arra a feltevésre épül, hogy minél erősebb a bizalomra méltóság szintje egy adott üzleti kapcsolatban, annál inkább igaz, hogy nagy kockázatú tevékeny-ségek mennek végbe benne. Ilyen esetekben a bizalomra méltóság a kapcsolatban zajló események, cselekvések irányítási eszközévé válik, és azüzleti kapcsolatban megjelenik a cselekvési hajlandóságként értelmezett bizalom. A tanulmány felhívja a figyelmet a bizalom és a bizalomra méltóság fogalmai közötti különbségre, szisztematikus különválasztásuk fontosságára. Bemutatja az úgynevezett diadikus adatelemzés gazdálkodástudományi alkalmazását. Empirikus eredményei is igazolják, hogy ezzel a módszerrel az üzleti kapcsolatok társas jellemzőinek (köztük a bizalomnak) és a közöttük lévő kapcsolatoknak mélyebb elemzésére nyílik lehetőség.* Journal of Economic Literature (JEL) kód: C49, D22, L20, M20.Tanulmányunkban a bizalom üzleti kapcsolatokban játszott szerepét állítjuk az elemzés középpontjába. a gazdasági szereplők közötti együttműködés során megjelenő bizalom kérdésével számos cikk és kutató foglalkozott már magyarországon is.1 a bizalmat a nemzetközi szakirodalom meghatározó irányzataihoz kapcsolódva az egyes szerzők elsősorban erőforrásként (Tsai-Ghoshal [1998]), másokba vetett hitként (faith) (Kumar [1996]) vagy éppen irányítási stratégiaként (Uzzi [1997]), irányí-tási mechanizmusként (Jarvenpaa és szerzőtársai [2000]) értelmezik. nem találunk ugyanakkor olyan munkát, amely ezeket az eltérő megközelítéseket és értelmezéseket megpróbálná összekapcsolni. cikkünkben erre teszünk kísérletet, amikor különvá-lasztjuk a bizalom és a bizalomra méltóság fogalmait. e két fogalom összekapcsolása lehetővé teszi kutatásunk hipotézisének empirikus ellenőrzését. Gelei Andrea, bce vállalatgazdaságtan intézet logisztika és ellátási lánc menedzsment Tanszék. Dobos Imre, bce vállalatgazdaságtan intézet logisztika és ellátási lánc menedzsment Tanszék. a kézirat első változata 2014. január 16-án érkezett szerkesztőségünkbe.

No abstract

A tanulmány a vállalati szintű innovációs kutatá-sokhoz kapcsolódik, s azt vizsgálja, mennyiben befolyá-solja a hazai vállalatok ellátásilánc-kapcsolatainak elkö-telezettsége e vállalatok innovációs teljesítményének alakulását. A szerzők az elkötelezett kapcsolatokat ellá-tási lánc szinten, a központi vállalat kiemelt vevőjével és beszállítójával fenntartott triadikus kapcsolatrendszer szintjén ragadják meg, hiszen a szakirodalom mindkét partner innovációban játszott szerepét hangsúlyozza. Munkájuk abban a tekintetben is eltér a korábbi kutatá-soktól, hogy a vállalatok innovációs teljesítményét differenciáltan, két dimenzió és négy konkrét teljesítmény-elem alapján vizsgálják. A kutatás azt is modellezi, hogyan moderálja az előző összefüggést (elkötelezett ellá-tási lánc szintű kapcsolatrendszer → innovációs teljesítmény) a központi vállalat nemzetköziesedése. Rámu-tatnak arra, hogy mind az elkötelezett ellátásilánc-kapcsolatok erősítése, mind a nemzetköziesedés a hazai vállalati kör innovációs teljesítménynövelésének fontos forrása lehet. Empirikus vizsgálataik alapján arra jutottak, hogy a különböző innovációs teljesítményelemek eltérően viselkednek, így fontos kutatási eredménynek tartják, hogy nem elegendő az innovációnak mint egységes jelenségnek a vizsgálata, mélyebb megértést csak az innovációs teljesítmény összetett megragadásával és elemzésével kaphatunk.TÁRGYSZÓ: Ellátásilánc-kapcsolatok. Elkötelezettség. Nemzetköziesedés.

A globalizáció az elmúlt évtizedek egyik meghatáro-zó jelensége, mely alapvetően befolyásolja a vállalati versenyképességet. A globális gazdaságban komplex üzleti hálózatok jelennek meg, e hálózatok struktúrájának megismerése, kialakulásuk okainak megértése alapvető feladat. A globális értéklánc (Global Value Chain, GVC; Gereffy et al., 2005) is ilyen összetett üzleti hálózatként (ún. belső üzleti hálózatként) értelmezhető, hiszen csomópontokból -alapvetően a nemzetközi/globális vállalat leányvállalataiból -és a közöttük kialakult kapcsolatok rendszeréből áll. E struktúrák létrejöttének és működésének megértése régóta a tudományos érdeklődés középpontjában áll. Leggyakrabban a komparatív előnyökkel (Török, 1986) magyarázzák őket. Az e téren megfigyelhető változások ugyanakkor felhívják a figyelmet arra, hogy e struktúrák alakításában nem csak a komparatív, de a kompetitív előnyök (U. N. Word Investment Report, 1996), azaz hagyományos versenyelőny megfontolások is szerepet játszanak.Ez a kérdéskör a magyar gazdaság számára általában kiemelt jelentőségű, hiszen nem mindegy, hogy e multinacionális vállalatok Magyarországra települő leányválla-latai milyen konkrét tevékenységeket végeznek, bővül-e az ide települt cégek tevékenységének köre, s ha igen, mivel? Munkánk a Széchenyi 2020 program EFOP-3.6.1-16-2016-00013 "Intelligens szakosodást szolgáló intézményi fejlesztések a Budapesti Corvinus Egyetem székesfehér-vári campusán" című európai uniós projektjének keretei között készült. A multinacionális vállalatok jelenléte és tevékenységrendszerének fejlődése a közép-magyarországi régió számára is kiemelten fontos.A témakör hazai szakirodalma ezt a kérdéskört az upgrading, azaz az ún. feljebb lépés, a nagyobb hozzáadott értékkel rendelkező tevékenységek betelepülése címszó alatt tárgyalja (Szalavetz, 2015). A magas hozzáadott ér-tékű tevékenységek közül kiemelkedik az innováció. Nem csak vállalati, de makrogazdasági szempontok miatt is nagy jelentőségű e funkció. Elemzésünk középpontjában a magyar gazdaság számára kiemelt fontosságú jármű-gyártás (TEÁOR DM 34 és 35) áll, ahol e nemzetközi cég-csoportok elsődlegesen olyan leányvállalatokkal vannak jelen hazánkban, melyek központi funkciója maga a termelés, és az azt kiszolgáló reálfolyamatok, mint pl. a beszerzés és a logisztika. Ez az iparág ugyanakkor erőteljes innovációs kényszer alatt működik, a termékek egyre rö-vidülő életciklusa a tömeges testreszabás körülményei kö-zött hat magára a termelésre, de az azt kísérő többi reálfo-lyamatra is. Cikkünk középpontjában az innováció, ezen belül egy konkrét innovációs folyamattípus, az új termék fejlesztésének folyamata (New Product Development, NPD) és egy, a hazai leányvállalatok számára is kiemelt fontosságú reálfolyamat, a beszerzés határterületén vég-zett tevékenységek strukturális, szervezeti megoldásainak vizsgálata áll. Azt elemezzük, milyen globális struktúrák kialakításával támogatják e vállalatok a beszerzésnek azon feladatait, melyek ebből a termékfejlesztési folyamatból származnak. Miként osztják fel ezeket a...