Purpose The purpose of this study was to explore the factors influencing post-traumatic growth in breast cancer patients during 3 years after diagnosis. Materials and methods Our longitudinal study involved 71 medium and high-risk breast cancer patients, who received special attention and either hypnosis or music psychological intervention while receiving the same chemotherapy protocol. The influences of the interventions, as well as the demographic (age, marital status, and educational level) and psychosocial factors (coping, post-traumatic stress, and well-being), on post-traumatic growth were explored. Results The results showed that over 97% of our patients experienced post-traumatic growth. It was positively associated with Quality of Life domains 3 years after diagnosis, and with Psychological Immune Competence cumulative scores after treatment and 3 years after diagnosis. Psychological Immune Competence, emotional severity of post-traumatic stress symptoms, and the social support scale of Quality of Life explained 33.9% of the variance of post-traumatic growth. Conclusion The results confirm that positive coping strategies, emotional severity of post-traumatic stress symptoms, and social support contribute to post-traumatic growth, and that post-traumatic growth has a weak to moderate association with quality of life.

Elméleti háttér: A daganatos betegséggel küzdõk és egészségesek életcéljait vizsgáló kutatások, melyek az Életcél Kérdõívet használták mérõeszközként, nem mutattak szignifikáns pontszámbeli különbséget a két csoport között. Ez érdekes eredmény, hiszen más betegség-csoportoknál kimutatható különbség az egészségesek és a betegek között. Cél: Kutatásunk célja a daganatos betegek és egészségesek jellemzõinek és attitûdjeinek feltárása volt az életcéllal-és élet értelmével kapcsolatban, illetve hogy tapasztalható-e különbség a két csoport válaszai között. Távlati célunk, hogy eredményeinkkel hozzájáruljunk a daganatos betegségek prevenciójához és a gyógyítás hatékonyabbá tételéhez. Módszerek: Kutatásunk során strukturált interjút használtunk mérõeszközként (Komplex Strukturált Interjú Emlõ-daganatos Betegek Részére), 28 emlõdaganatos és 28 egészséges kontrollszemély bevoná-sával. Az interjúk során adott válaszokat a "lehorgonyzott elmélet" (grounded theory) tartalomelemzési módszer alapján kidolgozott kategóriarendszer mentén elemeztük. Eredmények: (1) Az emlõdaganatos betegek és egészségesek életcéllal és élet értelmével kapcsolatos jellemzõinek statisztikai módszerekkel történõ összehasonlítása nem mutatott szignifikáns eltérést a két csoport között. (2) Eredményeinket az Aspirációs Index magyar mintán kapott eredményeivel összevetve azt tapasztaltuk, hogy vizsgálati személyeink szinte egyáltalán nem említik az extrinzik életcélokat (pl. gazdagság, jó megjelenés, hírnév), míg az intrinzik életcélok közel 80%-át teszik ki a válaszoknak mind az egészséges, mind pedig a betegcsoportban. A válaszok ilyen eloszlása jelentõsen különbözött az önkitöltõs, Likert-skálájú kérdõív eredményeitõl. Következtetések: (1) Mivel más betegségek esetén kimutatható eltérés az egészségesek és betegek között az életcél és élet értelme tekintetében,

Introduction:Coping mechanism and adaptation skills play an important role in successfully adjusting to breast cancer. The concept of psychological immunity integrates different coping skills that are capacities leading to successful adaptation. Hypnosis as a psychological intervention is effective in increasing coping potentials; nevertheless, there is little empirical evidence on the effectiveness of hypnosis in terms of increasing psychological immunity. Purpose: Our aim was to examine the characteristics and changes of psychological immune competence of breast cancer patients receiving different psychological interventions. Methods: Altogether 61 patients were assigned to receive hypnosis, music, and special attention as adjunctive treatments to standard chemotherapy. Psychological immunity was measured four times with Psychological Immune Competence Inventory (PICI). Results: Differences were detected during treatment on

Elméleti háttér: Az optimizmus pszichológiai vizsgálata során számos kutatás tárt fel össze-függéseket az optimizmus és a mentális, valamint a fizikai egészségmutatók között. Az optimizmus fogalma olyan összetett konstruktum, amelyet legtöbb kutató a jövõre irányu-ló pozitív elvárások összességeként értelmez; de az irreális, szituációspecifikus optimizmus és a remény is a tágan értelmezett optimizmushoz kapcsolható fogalmak. Az optimizmus emlõdaganatos betegeknél számos esetben alacsonyabb szorongásszinttel, kevesebb distresszel és magasabb érzelmi jól-léttel, társas támogatottsággal és poszttraumás növeke-déssel jár együtt. Cél: Emlõdaganatos betegek és egészséges kontrollszemélyek elmúlt év-ben és eddigi életük során tapasztalt lelkiállapotának, valamint optimista-pesszimista attitûdjeinek feltárása és összehasonlítása. További célunk volt a betegek ötéves utánköve-tése során az optimista-pesszimista attitûd túléléssel való összefüggéseinek vizsgálata. Távlati célunk, hogy eredményeinkkel hozzájáruljunk a daganatos betegségek prevenció-jához és a gyógyítás hatékonyabbá tételéhez. Módszer: Kutatásunk során strukturált in terjút használtunk mérõeszközként (Komplex Strukturált Interjú emlõdaganatos betegek részé-re), 28 emlõdaganatos és 28 egészséges kontrollszemély bevonásával. Az interjúk során adott válaszokat a "lehorgonyzott elmélet" (grounded theory) tartalomelemzési módszer alapján kidolgozott kategóriarendszer mentén elemeztük. Eredmények: Eredményeink szerint mindkét csoport jó lelkiállapotról számolt be, ami az eddigi életet illeti, de az elmúlt év során tapasztalt lelkiállapot és optimista attitûd tekintetében szignifikáns különbség volt tapasztalható a két csoport között: lelkiállapotban a daganatos betegek kárára, optimizmusban viszont a betegek javára (p = 0,022, illetve p = 0,003). Az ötéves utánkövetés eredményei nem mutattak szignifikáns összefüggést az optimista-pesszimista attitûd és túlélés között. Következtetések: A daganatos betegek szignifikánsan rosszabb lelkiállapotuk Mentálhigiéné és Pszichoszomatika 15 (2014) 2, 85-108

Purpose The effectiveness of psychotherapeutic techniques with breast cancer patients has been extensively studied; however, there is limited information available on subjective experiences of patients. The aim of this study was to establish a category system and describe the characteristics of patients’ subjective experiences in three different intervention groups: hypnosis, music, and special attention. Materials and methods Content analysis of short interviews after 21 sessions of intervention was conducted to examine and compare subjective experiences in hypnosis, music, and special attention. Two types of coding system were developed: Characteristics of Involvement (CI) and Intensity of Involvement (II). Results Based on CI, the most dominant subjective experience of breast cancer patients was the “Pleasant Somatic Experience.” Furthermore, “Visualisation of Symbols” was the most frequent in the hypnosis intervention. Based on II, most common experience of the special attention group was coded as “low intensity.” The frequencies of “low/high intensity” experiences were different between hypnosis and music interventions. “High intensity” was more dominant in hypnosis than music intervention. Conclusions Both category systems may be reliable tools to examine patients’ subjective experience. Hypnosis as intervention can result in more extended subjective experiences in CI and II.