Clinopyroxene is a major constituent in most igneous rock types (hornblendite, diorite, containing phonolitic (tinguaite) magma. This study shows that antecryst recycling, also described for the first time in Ditrău, is a significant process during magma recharge and demonstrates that incorporated crystals can crucially affect the host magma composition and so whole-rock chemical data should be interpreted with great care.

A metapelitic sequence with Silurian protolith from the Horváthertelend Unit (Tisza Mega-unit, Hungary) has a K-white mica + chlorite + quartz + albite + anatase ± tourmaline mineral assemblage. Moderately developed disjunctive and welldeveloped continuous foliations are present. Geochemical results reflect a dominantly felsic source of the protoliths, suggesting an intermediate to acidic volcanic arc in the provenance area. Metasandstone pebbles in the metaconglomerate indicate a recycled sedimentary source. Raman spectroscopy of carbonaceous material indicates a ~ 350-370 °C peak metamorphic temperature. The Kübler Index (KI Basel ) values of the phengitic K-white mica indicate epizonal metamorphism (0.22 ± 0.04 Δ°2θ). The Chlorite 'Crystallinity' Index (ChC CIS ) suggests metamorphic alteration near to the anchizone-epizone boundary (0.31 ± 0.06 Δ°2θ). K-Ar ages of K-white mica are interpreted as a result of Variscan metamorphism (c. > 310 Ma) and post-Variscan uplift (c. 290 Ma). The predominance of lydite and slate of Llandoverian age and the overlying coarse-grained metagreywacke and metaconglomerate beds of the Szalatnak Slate Formation show strong lithological similarities with the proximal Silurian sequences in the Małopolska Massif (Kielce Region, Holy Cross Mountains, Poland). The original position of the Horváthertelend Unit is presumably to the northeast from the Bohemian Massif, next to the Upper Silesian Block (Moravo-Silesian Zone) and the Małopolska Terrane.

A Tarniţa Komplexum a Keleti-Kárpátokban (Románia) felszínre bukkanó Ditrói alkáli masszívum északi területének jellemző ultramafikus és mafikus kőzetegyüttese. A komplexum Ny-i részén, az Orotva-patak és a Felső-Pietrăriei-patak összefolyásánál található mélységi magmás kőzettestben kialakított mesterséges feltárás egyedülálló betekintést enged az egykori magmatározóban zajlott, több magma között lejátszódott keveredési és elegyedési folya matokba, illetve az új magmabenyomulások során feltépett, korábban kikristályosodott magmás kőzetfragmen tumok bekeveredési folya mataiba. A feltárásban látható befogadó kőzetben (szürke, közép- és durvaszemcsés, irányított szövetű diorit) négy különböző keveredési kőzetzárvány (mafikus kőzetzárvány; földpátszemes kőzetzárvány; porfíros (földpátaggregátumos), mafikus kőzetzárvány és ultramafikus kőzetzárvány) és egy eltérő eredetű felzikus kőzetzárvány típus figyelhető meg. A keveredési kőzetzárványok modális összetételük alapján mezokrata és melanokrata dioritok, valamint piroxénhorn blenditek, a felzikus kőzetzárványok pedig hololeukokrata dioritok. A különböző magmák közötti keveredés (mingling) legfontosabb bélyege az egymással — és a befogadó kőzet ásványainak orientált elhelyezkedésével — párhuzamos, megnyúlt, finomszemcsés, lencse alakú kőzetzárványok meg jele nése. A szögletes felzikus xenolitok és ultramafikus kőzetzárványok korábbi kumulátumok  recirkulációját felté telezik, amelyek a benyomuló magmával kerültek a magmatározóba. A keveredési kőzetzárványok mafikus pereme és a közelükben megfigyelhető „slírek” további fontos jellemzői a legalább két magma keveredése során kialakuló szerke ze teknek. A magmaelegyedés gyakori velejárója a kristálycsere (crystal transfer). A vizsgált ásványok számos esetben mutatnak olyan jellegzetes mikroszöveti bélyegeket, amelyek e kristálycsere-folyamathoz köthetők a benyomuló és a befogadó magma, illetve a benyomuló magma és a feltépett kumulátumok között: a különféle zónásságot mutató és különbözőzárványgazdag plagioklászok, az amfibolköpennyel rendelkező piroxének és a plagioklászokban megjelenő tűs apatit kristályok. A jelen tanulmányban bemutatott részletes petrográfiai vizsgálatok rávilágítanak a Ditrói alkáli masszívum magmatározóinak összetett és változatos fejlődéstörténetére, amelyben meghatározó szerepet játszottak a nyílt rendszerű magmás folyamatok.