Смерть Как Семантика Стиля (Русская Метапроза 1920-Х–1930-Х Годов)

19. századi realista művek recepciója Vlagyimir Szorokin Dostoevsky-trip és Roman című műveiben

“…Van, természetesen, aki elismeri, hogy az átiratok romantikus vagy realista formái gyakran kevésbé láthatóak és valószínűleg kevésbé tudatosak, mint a görög-római kánon régebbi neoklasszikus vagy reneszánsz átírásai, amelyek feltűnőek és jól láthatóak voltak, és betartották az ókori modellkövetés általános etikai doktrínáját (ugyanazt a doktrínát, amelyet a romantikusok elhagytak az "eredetiség", "spontaneitás" és az "inspiráció" esztétikájának kedvéért). 65 Calinescu fentebb említett tanulmányában rávilágít arra is, hogy bizonyos klasszikusok állandóan "generálják" a saját újraírásukat, de ami még fontosabb, az újraírások maguk után vonják az "újraolvasást", így a kör bezárul. 66 Ezért lehetséges az, hogy hiába imitálják ezek az újraírások bizonyos távolságtartással a múltat, paradox módon egyben annak folyatóivá is válnak.…”

“…A következő fejezetekben megkísérlem a posztmodernt a bahtyini karnevalizáción és Auerbach miméziselméletén keresztül a 19. századi realista irodalomhoz kapcsolni. 65 Calinescu I. m. 244. 66 I. m. 243.…”