XX. Apáczai-napok Nemzetközi Tudományos Konferencia

A szabadidős turizmus fejlesztésével kapcsolatos kérdések egyre inkább a figyelem középpontjába kerülnek egy olyan városban, ahol a turizmus hazai viszonylatban már jelentősnek mondható, de alapvetően a hivatásturizmus a meghatározó. Győrben a hivatásturizmuson belül elsősorban a külföldi üzleti utazók által generált vendégéjszakák és az ezek kapcsán jelentkező bevételek jelentősek, amelyek nagymértékben függnek a városban működő cégek aktuális beruházásaitól, ezek periodikus hatásaitól. A Győrben üzemelő szállodáknak, vendéglátóhelyeknek, és minden turisztikai szolgáltatónak érdeke és egyben fontos célja is, hogy növelje a szabadidős turizmus részarányát, mellyel szoros összefüggésben csökkenteni tudja függőségét az üzleti turizmus váltakozó intenzitásától. Kutatásunk a győri turizmus egyik fontos fejlesztendő szegmensének, a szabadidős turizmusnak az értékeléséről szól, szekunder és primer források elemzésével, kérdőíves és mélyinterjús kutatással.

A turisztikai kereslet fejlesztésének lehetséges irányai egy innovatív városban

Tóth

Happ

2017

A magyar kultúraszemélyiség észlelésének különbségei a magyarok és a külföldiek között

Malota

Gyulavári

2018

Kutatásunk célja a magyar kultúráról, a magyarokról alkotott percepciók feltérképezése. Azt tanulmányoztuk egy 1566 fős online minta felmérése során, hogy a nálunk tanuló külföldi hallgatók hogyan látják a magyarokat és Magyarországot, milyen spontán negatív és pozitív szavakat társítanak hozzánk. Emellett szemantikus differenciálskála használatával vizsgáltuk az észlelt magyar kultúraszemélyiséget, mely során 11 különböző országból származó hallgatók percepcióit vetettük össze arra fókuszálva, hogy milyen eltérések mutathatók ki a hallgatók származási országát figyelembe véve. A külföldiek észleléséről kapott eredményeket összevetettük a magyarokban önmagukról élő képpel. A leggyakrabban elhangzó pozitív kifejezések rólunk a „szépség”, „kedvesség” és a „barátságosság”, a negatív szavakra rákérdezve pedig legtöbbször azt a választ kaptuk, hogy „nincs negatívum”. Eredményeink azt mutatják, hogy a kultúra személyiségére vonatkozóan minden jellemzőt illetően a külföldiek által adott átlagok a magasabbak, csak két személyiségjegyben értékeljük önmagunkat kedvezőbben: humorosabbnak és különlegesebbnek ítéljük meg magunkat, mint a külföldiek. A válaszok alapján eltérések mutathatók ki a külföldiek származási országát tekintve: a fejlettebb országok válaszadói (például a németek és a japánok) kedvezőtlenebb, a kevésbé fejlett országokból származók (például az indiaiak, algériaiak és a nigériaiak) pedig jóval pozitívabb színben látnak bennünket.

Az egészségturizmus értelmezése a turizmus változó rendszerében

Ruszinkó

Donka

2019

A totális turizmus időszakában egyre szélesedik a termékpaletta, és az egyes termékeken belül egyre sokszínűbbé és specializáltabbá válnak a szolgáltatások. Olyan új vagy eddig csak részben érintett szakterületek is markánsabb szerepet kapnak, amelyeknek eredendően csekély kapcsolódásuk volt a turizmushoz. Egyúttal felértékelődött az egészség, az utazási motivációk között hangsúlyosabb szerepet kap annak megőrzése, vagy a visszaszerzésére való törekvés. Ezáltal folyamatosan nő az egészségturisztikai szolgáltatásokat igénybe vevők száma. Mindez azzal jár, hogy olyan területeken is megjelent a turizmus, amelyek kívül esnek a korábban elfogadott fogalmi rendszeren. A cikk igyekszik tisztázni a fogalomrendszer pontatlanságait, illetve korrigálni a vonatkozó definíciókat.