“Why Would You Want a Baby When You Could Have a Dog?” Voluntarily Childless Women’s “Peternal” Feelings, Longing and Ambivalence

Abstract

This article explores voluntarily childless women’s experiences and understandings of human-animal interactions and their attitudes towards companion animals. It draws on interviews with 15 Swedish women who expressed a lack of “maternal” feelings and therefore had remained voluntarily childless, or childfree (used here as two interchangeable concepts). Instead, the women described how they perceived the attachment bonds to companion animals that they had developed as similar to, or even superior to, the attachments bonds between parents and their children. The article thus introduces the expressions “peternal”, and “peternal feelings”, to denote these women’s attachment bonds to companion animals (primarily cats and dogs). The results, however, also illustrate that few of the women actually took on the role as “pet parent”. Although they longed to develop attachment bonds with companion animals, they were conflicted and experienced ambivalence, leading to decisions to develop avoidance strategies, resembling those involved in the childfree decision. Hence, many of them described themselves as both childfree and “petfree”.

Introduction and Validation of the Short Antinatalism Scale (S-ANS)

“…This scale also has direct implications for the general psychological literature. First, it may help us directly address attitudes toward children that have been studied from a variety of angles like voluntary childlessness (Peterson & Engwall, 2019) or evolutionary psychology explanations of procreative behavior (Apostolou & Hadjimarkou, 2018; Brown & Keefer, 2020) from a new point of view. Second, our findings of the relationship of antinatalism to empathy, life satisfaction, and conservatism allow for a direct exchange between the results reported in this paper and these literatures in psychology more broadly, with potential intersections for further research, perhaps on the directional relationship between life satisfaction and antinatalist views.…”

Differences in gambling disorder recovery capital toolkits in mothers versus childless women.

“…Mothering, the everyday experiences emanating from women's social role as mothers (Rich, 1976), places the social responsibility for their children's future welfare on mothers (Budds et al, 2017). Childless women, either by choice (Peterson & Engwall, 2019) or circumstances (Benyamini et al, 2017), are subjected to the social construct of the individualized society that places the individual at the center by focusing on his or her responsibility to act and choose and to account for the consequences of these choices (Beck & Beck-Gernsheim, 2002). These childless women's lifestyles unfold under a neoliberal regime (Fine & Saad-Filho, 2017), namely, an ideological and philosophical agenda advocating for a free, calculating, and self-interested consumer that has been shown to have a significant effect on people's material lives, social relations, and future prospects (Ganti, 2014).…”

Szakirodalmi áttekintés a háziállatok családon belüli szerepéről

“…Tanulmányok Azonban ez az elmosódás mindig hatalmi viszonyok kontextusában történik, hiszen a társállatok eltartottként, gondozásra szoruló félként kerülnek be a családokba (Carter-Charles 2013, Smith 2003, Power 2008. Ezek alapján nem véletlen, hogy a legtöbben a háziállatoknak gyermekstátuszt tulajdonítanak a családon belül (Peterson-Engwall 2019). Ezért is merülhet fel az a kutatási kérdés, hogy vajon a háziállattartás befolyásolja-e a gyermekvállalással kapcsolatos döntéseket, amelyet a már említett Lendület Társállat Kutatócsoporttal együtt vizsgálunk egy most zajló kutatás keretében.…”

“…Egy svédországi kvalitatív kutatásban (Peterson-Engwall 2019) 15 tudatosan gyermektelen nőt kérdeztek meg, akik közül négy főnek volt kutyája. Ez a négy interjúalany arról számolt be, hogy az ő anyai ösztöneik nem a kisgyermekek iránt lobbantak fel, hanem kutyájuk iránt.…”

“…Miközben az interjúalanyok egy másik része fontosnak tartotta, hogy tudatos gyermektelennek és tudatos állatmentesnek definiálja magát. Ezek a nők -csakúgy, mint a szülői léttel járó felelősségre -a házi kedvencekkel kapcsolatos felelősségvállalásra is úgy tekintettek, mint ami korlátozza a személyes szabadságukat (Peterson-Engwall 2019). Az egyik társállatot gondozó interjúalany arról is beszámolt, hogy őt éppen a társállattartása erősítette meg abban, hogy nem szeretne gyereket vállalni, mert a társállattartása is éppen elég felelősséggel járt és nem szeretné ennél jobban korlátozni saját szabadságát (Peterson-Engwall 2019).…”