What Have We Learned from Cross-Cultural Surveys?

Abstract

This review is an update of Naroll's (1970) &dquo;What Have We Learned From Cross-Cultural Surveys?&dquo; Both the scope and purpose of this review are the same as the earlier one-to summarize what we have learned about human behavior from holocultural studies. By holocultural study I mean a study whose purpose is either to test or to derive a theory by means of mathematical analysis of data drawn from a sample of primitive societies representing three or more geographical regions of the world-studies like Murdock's (1949) Social Structure, Swanson's (1968) The Birth of the Gods, and Rohner's (1975) They Love Me, They Love Me Not. A second purpose of this review is to encourage more holocultural research. I try to do so in two ways. First, by pointing out topics such as the treatment of women that have been relatively neglected in holocultural research, and second, by singling out conflicting theories, especially where the conflict can only be resolved by rigorous, cross-cultural research.There are two key differences between this review and Naroll's earlier one. First, Naroll reviewed the 150 or so holocultural studies published prior to 1970. Here I review those same 150 as well as the 120 studies published since then. Second, Naroll emphasized studies of kinship and evolution, while paying less attention to studies of social problems and child rearing. Here I do the reverse. I carefully consider all holocultural studies of social problems and child rearing, whether Naroll reviewed them or not. But, largely because of space limitations, I gloss over the materials on evolution and kinship already included in Naroll, while looking more carefully at studies published since 1970.

Historicité des études typologiques en alcoologie

“…On leur reproche aussi une mauvaise utilisation du concept de personnalité, évidemment centré sur l'individu, mal adapté à l'examen des pratiques socioculturelles à grande échelle (Room et Mäkelä, 2000). Ces travaux présentent également des limites importantes dans la généralisation des résultats à l'ensemble des sociétés occidentales, particulièrement parce qu'ils s'appuient sur des données ethnographiques de tribus et villages (Jellinek, 1960 ;Mandelbaum, 1965 ;Levinson, 1977 ;Heath, 1986bHeath, , 1987Levin, 1990 (Room, 1988). Selon Douglas (1987), l'approche anthropologique va contre l'idéologie que certaines populations ou « races » soient biologiquement plus vulnérables à une consommation dangereuse ou « pathologique ».…”

A nők vezetői szerepvállalását elősegítő szervezeti gyakorlatok kritikai elemzése : Nemzetközi összehasonlító kutatás

“…Csakúgy, mint a többi dimenziónál, itt is az országok egymáshoz való relatív pozíciója révén folytathatunk összehasonlító elemzést.Hofstede ebben az esetben is számos "kemény" adattal való korrelációra mutat rá, mint például: több írástudatlan ember él a maszkulinabb kultúrákban; minél férfiasabb egy kultúra, annál többen élnek az adott országban mélyszegénységben; a femininebb országokban a költségvetés nagyobb részét fordítják segélyekre, mint a maszkulin jellegűben; a maszkulin kultúrákban a lustaságot tekintik a szegénység legfőbb okának, míg a feminin országokban egyszerűen csak a balszerencse révén válik valaki szegénnyé; a férfias országokban a fizetés és az anyagiak sokkal fontosabbak, mint a pihenés, míg a nőiesekben a pihenés, a hosszabb szabadságolás jellemzőbb, végezetül a social media felületeken a maszkulin kultúrában elsősorban a tények megosztása történik, míg a feminin kultúrában ezek a felületek a rapport szempontjából bírnak jelentőséggel. Hofstede Levinson amerikai antropológus munkásságát összevetve a maszkulin/feminin dimenzióval érdekes kapcsolatra mutat rá a társadalom demográfiáját tekintve(Levinson 1977). Levinson szerint azokban a társadalmakban nő a népesség, ahol a nők a férfiak alárendeltjei, mely Hofstede magas maszkulin indexével korrelál.…”

On Locke's "Revision" of "Job satisfaction reconsidered."

“…In the past few years, several analyses of holocultural studies have been made; these analyses reveal that the method is used by psychologists, that articles reporting the research are published in psychological journals, and that the method is used to test hypotheses derived from psychological theories. Schaefer and Levinson (1977) reported that of the first-listed authors of 278 holocultural studies published between 1889 and 1975 (most of these since 19SO), 14.0% were affiliated with the field of psychology; only anthropology was better represented, with 60.4% of the authors. Of the 1S8 holocultural studies appearing as journal articles, 17.7% were published in psychology journals.…”