Welfare Implications of Solving the Distance Puzzle: Global Evidence from the Last Two Centuries

Abstract

This paper theoretically shows that changes in the distance elasticity of trade can be connected to welfare changes that depend on bilateral distance measures and expenditure shares of countries. Empirical results based on international and domestic trade data from the last two centuries show that the negative e¤ects of distance on trade have increased over time when zero trade observations are ignored in inconsistent OLS estimations, con…rming the distance puzzle in the literature. The corresponding welfare implications suggest that the world economy has experienced a cumulative welfare loss (about 81%) due to this puzzle in the last two centuries. When the puzzle is solved by considering zero trade observations in PPML estimations, the tables turn such that there are signi…cant welfare gains from trade (about 58%) during the same period due to the decreasing negative e¤ects of distance on trade over time. Welfare gains from further reductions in the negative e¤ects of distance are investigated as well, suggesting signi…cant potential gains from trade in the future.

Szomszédsági hatások a világ kukorica piacán 1996 és 2015 között

“…Ez az alacsony térbeli függőség arra utal, hogy az egyes országok kukoricaexportját sokkal inkább az egyéb gazdasági, társadalmi és természeti összefüggések határozzák meg, és csak kisebb mértékben a szomszédsági viszonyok. Ez összhangban van a gravitációs kereskedelmi modellekben is vizsgált ténnyel, miszerint a globalizálódó gazdasági térben jelentősen csökken a földrajzi távolsággal összefüggő tranzakciós (főként szállítási) költségek bilaterális kereskedelemi kapcsolatokra gyakorolt hatása (Yotov, 2012;Lin és Sim, 2012;Yilmazkuday, 2020).…”

“…Kutatások széles köre vizsgálja az agglomerációs és szomszédsági viszonyokat az ökológiai gazdálkodás területén (Allaire és mtsai, 2015;Schmidtner és mtsai, 2012), továbbá azok hatását az ökológiai gazdálkodás terjedését tekintve (Risgaard és mtsai, 2007;Ilbery és Maye, 2010). Kutatásokat találhatunk a témakört illetően a mezőgazdaság további szektoraiban is, például a tejtermelést (Isik, 2004;Mulatu és Wossink, 2014), a sertéshústermelést illetően (Csonka és Fertő, 2017;2020;Nene és Schoengold, 2019), illetve az agrárerdészet területéről is (Csonka és mtsai, 2018a;2018b).…”