Vulnerabilities of national parks in the American Midwest to climate and land use changes

Stroh, Esther D.; Struckhoff, Matthew A.; Shaver, David K.; Karstensen, Krista A.

doi:10.3133/sir20165057

Cited by 2 publications

(4 citation statements)

References 11 publications

(15 reference statements)

Supporting

Mentioning

Contrasting

Unclassified

Order By: Relevance

“…They identified 41 potential barriers to migrations for the 110 salt marshes evaluated in the analysis. Stroh et al (2016) quantified levels of landscape modification (i.e., development) and elevational range for 60 parks in the Midwest as potential constraints on adaptive capacity leading the authors to identify Indiana Dunes and Illinois and Michigan Canal as highly vulnerable. Both are in the heart of the Chicago Wilderness region.…”

Section: Resultsmentioning

confidence: 99%

“…Quantitative broad‐scale assessments (i.e., those covering many parks over a large area) can efficiently evaluate numerous parks simultaneously but are limited to attributes that can be consistently measured for a large extent, across diverse regions. These include climate‐change exposure (Gonzalez et al, 2018), landscape characteristics influencing adaptive capacity (Hansen et al, 2014; Stroh et al, 2016), and aggregated metrics based on species distribution models (Fisichelli et al, 2014; Wu et al, 2018). These broad‐scale assessments can be useful for system‐wide strategic planning, and they provide a common baseline of climate vulnerability information.…”

Section: Discussionmentioning

confidence: 99%

“…May inadequately represent regional and local characteristics. (Hansen et al, 2014;Stroh et al, 2016) National qualitative (Figure 4a)…”

Section: Discussionmentioning

confidence: 99%

See 2 more Smart Citations

Climate‐change vulnerability assessments of natural resources in U.S. National Parks

Michalak

Lawler

Gross

et al. 2022

Conservat Sci and Prac

View full text Add to dashboard Cite

Climate change poses significant challenges to protected area management globally. Anticipatory climate adaptation planning relies on vulnerability assessments that identify parks and resources at risk from climate change and associated vulnerability drivers. However, there is currently little understanding of where and how protected area assessments have been conducted and what assessment approaches best inform park management. To address this knowledge gap, we systematically evaluated climate-change vulnerability assessments of natural resources in U.S. National Parks. We categorized the spatial scale, resources, methods, and handling of uncertainty for each assessment and mapped which parks have assessments and for what resources. We found that a few broad-scale assessments provide baseline information-primarily regarding physical climate change exposure-for all parks and can support regional to national decisions. However, finer-scale assessments are required to inform decisions for individual or small groups of parks. Only 10% of parks had parkspecific assessments describing key climate impacts and identifying priority resource vulnerabilities, and 37% lacked any regional or park-specific assessments. We identify assessment approaches that match the scale and objectives of different protected area management decisions and recommend a multiscaled approach to implementing assessments to meet the information needs of a large, protected area network like the National Park system.

show abstract

Section: Resultsmentioning

confidence: 99%

Section: Discussionmentioning

confidence: 99%

See 1 more Smart Citation

Climate‐change vulnerability assessments of natural resources in U.S. National Parks

Michalak

Lawler

Gross

et al. 2022

Conservat Sci and Prac

View full text Add to dashboard Cite

show abstract

“…Annak érdekében, hogy a sérülékenység mindhárom komponensének magasabb értéke nagyobb sérülékenységet jelöljön, hasonlóan a nemzetközi szakirodalomban is felbukkanó módszertani megoldáshoz (Joakim et al 2015, Pandey és Bardsley 2015, Stroh et al 2016), az alkalmazkodóképesség helyett annak hiányát számszerűsítettük. A Duna-Ipoly Nemzeti Park alkalmazkodóképességét, illetve annak hiányát három mutatóval kíséreltük meg számszerűsíteni, melyek a természetes ökológiai rendszerek alkalmazkodóképességének Czúcz (2010) által megfogalmazott három, különböző tér-és időbeli léptékű tényezőjét követik.…”

Section: Felhasznált Módszertanunclassified

Duna-Ipoly Nemzeti Park éghajlati sérülékenységének vizsgálata

Buzási

Dajka

2019

View full text Add to dashboard Cite

A klímaváltozás jövőbeli hatásai, illetve kockázatai szempontjából a Kárpát-medence a legsérülékenyebb régiók közé tartozik Európában. Az éghajlatban bekövetkező változások az egyéb antropogén tevékenységekkel (pl. élőhelyek átalakítása, természeti erőforrások túlzott használata) együtt alapvetően veszélyeztetik hazánk európai szinten is kiemelkedő biodiverzitását, s ennek következtében nélkülözhetetlenek a klímaváltozás természetes ökoszisztémákra gyakorolt hatásainak megismerését, valamint a káros hatásokhoz való alkalmazkodás elősegítését célzó kutatások és intézkedések. Jelen tanulmány célja az éghajlati sérülékenység vizsgálatának IPCC által javasolt módszerét alapul véve számszerű értékelést adni hazánk egyik legváltozatosabb védett természeti területének, a Duna-Ipoly Nemzeti Parknak éghajlatváltozással szembeni veszélyeztetettségére. Mindemellett a vizsgálathoz felhasznált indikátorok összegyűjtésével és értelmezésével célunk egy olyan, jelenleg kevésbé alkalmazott módszertan bemutatása, amely kiindulási alapot nyújthat a védett természeti területek éghajlati sérülékenységét, illetve azok ilyen irányú összehasonlítását célzó további kutatásokhoz. Összesen 12, a nemzeti park természeti, ökológiai jellemzőire fókuszáló mutatószám segítségével mértük a terület kitettségét, érzékenységét, valamint alkalmazkodóképességét. Ez utóbbi mutató esetében abból a célból, hogy a kis adaptációs képesség magasabb sérülékenységhez vezessen, az alkalmazkodás helyett annak hiányát számszerűsítettük. Ezek mindegyikét úgy határoztuk meg, hogy értékük a 0 és 1 közötti tartományba essen, s ezáltal a végső sérülékenységi mutató is 0 és 1 közötti értéket vegyen fel. A skála értelmezése szerint minél nagyobbak az egyes sérülékenységi komponensek értékei, annál jelentősebb a nemzeti park kitettsége, érzékenysége, alkalmazkodásának hiánya, következésképpen a klímaváltozással szembeni sérülékenysége is. Az elemzés során a kitettségre két regionális klímamodell eredményeiből kiindulva 0,56 (ALADIN-Climate), illetve 0,54 (RegCM), az érzékenységre 0,25, az alkalmazkodás hiányára pedig 0,23 érték adódott. A számított értékekből megállapítható, hogy a Duna-Ipoly Nemzeti Park a Magyarországon 2021-2050-re prognosztizálható átlagos éghajlati változások skáláján közepes mértékű kitettséggel, mérsékelt érzékenységgel, valamint magas alkalmazkodási képességgel jellemezhető. A három sérülékenységi komponens átlagolásával kapott sérülékenységi érték 0,35 az ALADIN-Climate, és 0,34 a RegCM regionális klímamodell értékeit felhasználva. Vizsgálatunk szerint a nemzeti park a kevésbé sérülékeny területek közé sorolható a hazai nemzeti parkok viszonylatában.

show abstract

Vulnerabilities of national parks in the American Midwest to climate and land use changes

Cited by 2 publications

References 11 publications

Climate‐change vulnerability assessments of natural resources in U.S. National Parks

Climate‐change vulnerability assessments of natural resources in U.S. National Parks

Duna-Ipoly Nemzeti Park éghajlati sérülékenységének vizsgálata

Contact Info

Product

Resources

About