Volunteering and the Dimensions of Religiosity: A Cross-National Analysis

Abstract

Religion and volunteerism are closely linked, but which aspects of religiosity matter most for volunteering? This article predicts volunteering with a multi-dimensional model of private and public religiosity using a sample of 9,464 respondents from 15 Western European countries. An interaction between private and public religiosity is also theorized and tested. Three dimensions of private religiosity (religious salience, prayer, and belief) are significant in predicting volunteering, and each has a significant interaction effect with public religiosity, measured by religious attendance. The influence of public and private religiosity on volunteering, and their interaction, differ by religious affiliation.

U.S. Volunteering in the Aftermath of the Great Recession: Were African Americans a Significant Factor?

“…There have been several general studies of volunteerism published since the onset of the Great Recession [18][19][20][21][22][23][24][25][26][27][28][29][30]. This research found a wide range of factors other than race correlated with volunteerism.…”

Secular Volunteerism among Texan Emerging Adults: Exploring Pathways of Childhood and Adulthood Religiosity

“…[39] and how these distinct forms of religiosity might affect volunteering behaviors [40]. Considerable attention has been given to private forms of religiosity, through a focus on beliefs and psychological dispositions in motivating volunteerism [26,41].…”

A felekezeti oktatás új negyedszázada

“…Paxton et al (2014) eredményei azt mutatják, hogy az egyéni vallásgyakorlat (pl. rendszeres imádkozás) pozitív hatással van az önkéntességre.…”

“…A templomba járás olyan társadalmi interakciókkal is jár, amelyek segítenek információt szerezni az önkénteskedési lehető-ségekről, valamint megnövelik annak az esélyét, hogy valakit önkéntes tevékenységben való részvételre kérjenek (Wilson 2000). A szociális hálózatok ráadásul elősegítik a társadalmi bizalmat, illetve megnövelik a nyitottságot az embertársak szükségletei és az állampolgári szerepvállalás iránt (Prouteau & Sardinha 2015;Paxton et al 2014). Az egyházi tevékenységekben való részvétel azért is segíti elő az önkéntességet, mert a vallási csoportok olyan értékeket kínálnak, amelyek a közösség tagjai iránti jótékony-kodásra buzdítanak, valamint a templomban az odajárók tájékozódhatnak is a konkrét önkénteskedési lehetőségekről (Mattis et al 2000).…”

“…Minél erősebb valakinek az egyéni vallásossága, annál jobban növeli a templomba járás az önkéntesség valószínűségét (Tienen et al 2011). Paxton et al (2014) tanulmánya a személyes és közösségi vallásosság között oda-vissza hatást mutatott ki, azaz mindkettő növeli a másiknak az önkéntességre gyakorolt hatását.…”