Vidékfejlesztési támogatások munkaerőpiaci hatásainak települési szintű útmodellezése magyarországi községek mintáin

Abstract

A tanulmány az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) keretében felhasznált EU-s, szűkebb értelemben vett (3. tengelyes) vidékfejlesztési támogatások munkaerőpiaci hatásaival foglalkozik. A vizsgálat azért fontos, mert a vidékfejlesztési programok hatáselemzése általában a projektek teljesítményeinek számbavételére korlátozódik, az érdemi hatáselemzés mind a hazai, mind a nemzetközi szakirodalomban ritka és nem megbízható. Az ÚMVP szűkebb értelemben vett vidékfejlesztési céljaiként a vállalkozásösztönzést, a munkahelyteremtést és a jövedelemnövelést nevezi meg a helyi gazdasági diverzifikáció keretében. Ennek megfelelően a tanulmány elemző része a harmadik tengelyes támogatások elköltésének jövedelemre gyakorolt közvetlen és közvetett hatásával foglalkozik, a magas mérési szintű változók által lehetővé tett lineáris regressziószámításokon alapuló útmodellezéssel – a hazai községek három almintájában (agglomerációs, nem agglomerációs és leghátrányosabb helyzetű falvak). A modellek a munkaerőpiaci helyzetet mérő változóknak a 2006 és 2016 közötti, egy főre vetített változását magyarázzák az egy főre eső elköltött (harmadik tengelyes) támogatások függvényében. Az elemzés legfontosabb eredményei: 1. A vidékfejlesztési támogatások mind közvetlenül, mind a vállalkozások foglalkoztatottsági arányának növelésén keresztül közvetetten befolyásolták a helyi jövedelmi helyzetet a nem agglomerációs településeken. 2. Az agglomerációs településeken a változók kevésbé magyarázták a jövedelmek alakulását, mint másutt. 3. A leghátrányosabb térségekben a mikrovállalkozások arányának bővülése negatívan befolyásolta a foglalkoztatást, csökkentve a vidékfejlesztési támogatások összességének pozitív hatását.