Validation of the Japanese Version of the Multidimensional Stress Questionnaire for Couples: Factor Structure, Validity and Reliability

Kurosawa, Tai; Yokotani, Kenji

doi:10.1017/jrr.2018.15

Cited by 4 publications

(9 citation statements)

References 25 publications

Supporting

Mentioning

Contrasting

Unclassified

Order By: Relevance

“…The results of this survey also showed that the psychological capital scores of two-child nurses differed according to age, years of service, job title, and monthly income (P<0.05), which is consistent with the results reported in the literature (15). This survey showed that the dyadic stress score of nurses with two children was 34.48±6.18, which is at a moderate level but higher than the results of the study by Kurosawa et al (9). The possible reasons are as follows: on the one hand, nurses who have had a second child face external pressures such as work pressure, financial pressure, and child-related pressure; on the other hand, they may also experience internal pressure from their spouses, such as taking on family affairs, daily conflicts, and relationship tensions caused by childcare or pressure due to the health of their partner.…”

Section: Psychological Capital Dyadic Stress and Job Burnout In Nurses With Two Childrencontrasting

confidence: 69%

See 1 more Smart Citation

The mediating role of psychological capital between Dayadi stress and job burnout in female nurses with two children

Lee¹,

Shen²,

Du³

et al. 2021

Transl Pediatr

View full text Add to dashboard Cite

Background: This study aims to understand the job burnout status of female nurses with two children and explore the mediating role of psychological capital between dyadic stress and job burnout. Methods:We used a random sampling method to select 386 female nurses with two children from four tertiary level hospitals between July and October 2020. A general data questionnaire, dyadic stress scale, psychological capital scale, and job burnout scale were used for the investigation and analysis. Results:The psychological capital score of nurses with two children was 84.87±15.45, the dyadic stress was 34.48±6.18, and the job burnout score was 68.28±14.28. Factors affecting the binary stress score, psychological capital score, and job burnout score of nurses with two children included age, professional title, length of service, monthly income, age of the first child, the type of childcare arrangements, and hospital department. The psychological capital score was negatively correlated with the job burnout score (r=−0.617, P<0.01). There was a positive correlation between the dyadic stress score and the job burnout score (r=0.539, P<0.01), and a negative correlation between the psychological capital score and the binary stress score (r=−0.528, P<0.01). The mediating effect of psychological capital was 0.199, accounting for 36.71% of the total effect. Conclusions:The results showed that dyadic stress and job burnout in nurses with two children were at a high level and that psychological capital played a partial mediating role between binary stress and job burnout.

show abstract

Section: Psychological Capital Dyadic Stress and Job Burnout In Nurses With Two Childrencontrasting

confidence: 69%

“…The translated and revised Multidimensional Stress Questionnaire for Couples (9) was used to evaluate the dyadic stress status of nurses with two children. The scale is divided into two dimensions of internal pressure (10 items) and external pressure (8 items), with a total of 18 items.…”

Section: Dyadic Stress Scalementioning

confidence: 99%

The mediating role of psychological capital between Dayadi stress and job burnout in female nurses with two children

Lee¹,

Shen²,

Du³

et al. 2021

Transl Pediatr

View full text Add to dashboard Cite

show abstract

“…A spillover (tovagyűrűző) hatás (Story & Repetti, 2006) által ugyanis az extradiádikus stressz továbbgyűrűzik a párkapcsolati térben intradiádikus (a párkapcsolatból származó) stresszként, a megnövekedett intradiádikus stressz pedig moderálja az extradiádikus stressz kapcsolatát a párkapcsolati elégedettséggel (Falconier, Nussbeck, Bodenmann, Schneider, & Bradbury, 2015). Mind az extradiádikus, mind az intradiádikus stressz magasabb mértéke alacsonyabb párkapcsolati elégedettséggel jár együtt (Kurosawa & Yokotani, 2018). Ugyanakkor fontos különbséget tennünk a rövid, valamint a hosszú ideig fennálló stressz között.…”

Section: Diádikus Stressz éS Diádikus Megküzdésunclassified

“…Bodenmann (2007) a mérőeszköz pszichometriai mutatóit nem publikálta, ezért más vizsgálatokban kapott eredményekre tudunk hivatkozni a megbízhatóságot és az érvényességet illetően. A korábbi kutatásokban az MSQ-C skáláinak belső konzisztenciáját az angol változat esetében 0,84-0,86 (Falconier és mtsai, 2015) és 0,66-0,82 (Merz és mtsai, 2014), a japán nyelvű esetében 0,84-0,95 (Kurosawa & Yokotani, 2018), a kínai nyelvűnél 0,69-0,80 (Xu, Hilpert, Nussbeck, & Bodenmann, 2016) közötti Cronbach-αértékek jellemezték. Az intra-és extradiádikus stresszt mérő faktorok pedig mindegyik esetben jól elkülöníthetőnek bizonyultak.…”

Section: Diádikus Stressz éS Diádikus Megküzdésunclassified

“…Az MSQ-C kérdőívvel más nyelveken végzett vizsgálatok eredményei szerint a magasabb extradiádikus és intradiádikus stressz egyaránt alacsonyabb párkapcsolati elégedettséggel jár együtt. Emellett megerősítést nyert az is, hogy az intradiádikus stressz magasabb azoknál, akiknek gyermekeik vannak (Kurosawa & Yokotani, 2018), továbbá hogy az intradiádikus stressz pozitív kapcsolatban áll a neuroticizmussal és negatív kapcsolatban a jólléttel és a fizikai egészségi állapottal (Falconier és mtsai, 2015). A korábban említetteknek megfelelően az intradiádikus stressz és a diádikus megküzdés mediátor szerepet tölthet be az extradiádikus stressz és a párkapcsolati elégedettség között (Merz és mtsai, 2014).…”

Section: A Multidimensionalunclassified

See 1 more Smart Citation

A Többdimenziós Párkapcsolati Stressz Kérdőív magyar változatának (MSQ-C-Hu) pszichometriai mutatói

Happ

Csordás

Lakatos

et al. 2022

Mental

View full text Add to dashboard Cite

Elméleti háttér: A diádikus stressz olyan stresszteli eseményből származik, amely közvetlenül vagy közvetve egy pár mindkét tagját érinti, és megküzdési erőfeszítésekre készteti őket. Cél: Tanulmányunkban a párkapcsolatban élők által észlelt akut és krónikus időtartamú intra-, illetve extradiádikus stressz mértékének mérésére kidolgozott Többdimenziós Párkapcsolati Stressz Kérdőív (Multidimensional Stress Questionnaire for Couples, MSQ-C) magyar változatát (MSQ-C-Hu) mutatjuk be, és értékeljük pszichometriai jellemzőit. Módszerek: Keresztmetszeti kérdőíves vizsgálatunkban 609 fő 18 évnél idősebb, a kitöltés időpontjában legalább 12 hónapja párkapcsolatban élő személy vett részt (327 nő, 282 férfi; átlagéletkoruk 31,6 [SD = 11,7] év). A résztvevők az MSQ-C-Hu kérdőíven kívül megválaszolták a Kapcsolati Elégedettség Skála (RAS-H), az Élettel Való Elégedettség Skála (SWLS-H), a Spielberger-féle Állapot- és Vonásszorongás Kérdőív (STAI) kérdéseit, valamint nyilatkoztak szubjektív testi tüneteikről (PHQ-15) és szociodemográfiai jellemzőikről. A résztvevők közül 447 fő kitöltötte a Diádikus Megküzdés Kérdőívet is (DCI-H). Eredmények: Megerősítő faktoranalízisünk igazolta az MSQ-C-Hu kérdőívnek az eredetivel megegyező faktorszerkezetét (akut stressz: χ2/df = 1,353; CFI = 0,992; TLI = 0,991; RMSEA = 0,024; krónikus stressz: χ2/df = 1,517; CFI = 0,988; TLI = 0,986; RMSEA = 0,029). A mérőeszköz belső konzisztenciája megfelelőnek bizonyult, 0,74–0,88 Cronbach-α értékekkel. A szociodemográfiai változók közül a diádikus stressz a párkapcsolat jellegével (p értékek 0,005 és 0,145 között) és időtartamával (p ≤ 0,029), az együttélés időtartamával (p ≤ 0,014), az iskolai végzettséggel (p értékek 0,022 és 0,153 között), a háztartás anyagi helyzetével (p ≤ 0,002) és a gyermekneveléssel (p < 0,001) mutatott szignifikáns kapcsolatot. Magasabb diádikus stressz esetén a párkapcsolati elégedettség és az élettel való elégedettség alacsonyabb mértékűnek, míg a vonás- és állapotszorongás, illetve a fizikai tünetek mértéke magasabbnak bizonyult. A legerősebb együttjárás az intradiádikus stressz és a párkapcsolati elégedettség között mutatkozott (akut intradiádikus stressz r = –0,586; p < 0,001; krónikus intradiádikus stressz r = –0,657; p < 0,001). További eredményeink igazolták, hogy a magasabb diádikus stressz alacsonyabb saját páros megküzdés (r értékek –0,158 és –0,354 között, p < 0,001), partner páros megküzdése (r értékek –0,243 és –0,451 között, p < 0,001), pozitív közös páros megküzdés (r értékek –0,245 és –0,491 között, p < 0,001) és összesített közös megküzdés (r értékek –0,228 és –0,467 között, p < 0,001) értékekkel jár együtt, valamint magasabb negatív közös páros megküzdéssel (r értékek 0,280 és 0,471 között, p < 0,001). Következtetés: Eredményeink alapján az MSQ-C magyar nyelvű válto zata megbízható és érvényes mérőeszköznek bizonyul a diádikus stressz mérésére.Background: Dyadic stress means a stressful event that affects both members of a couple directly or indirectly, evoking coping efforts. Aim: In our study, we present the Hungarian version (MSQ-C-Hu) of Multidimensional Stress Questionnaire for Couples (MSQ-C), the questionnaire developed to measure the acute and chronic levels of intra- and extradyadic stress experienced by partners in intimate relationships, and evaluate its psychometric characteristics. Methods: A total of 609 individuals (327 women, 282 men; mean age 31.6 [SD = 11.7] years) completed the research survey. The criteria of participation included the age of minimum 18 years and being involved in an intimate relationship for at least 12 months. In addition to the MSQ-C-Hu questionnaire, participants answered the questions of Relationship Assessment Scale (RAS-H), Satisfaction With Life Scale (SWLS-H), State-Trait Anxiety Inventory (STAI), and reported their subjective physical symptoms (PHQ-15), as well as their sociodemographic characteristics. 447 people also completed the Dyadic Coping Inventory (DCI-H). Results: Confirmatory factor analysis revealed the same factor structure of the MSQ-C-Hu questionnaire as the original questionnaire (MSQ-C) had (acute stress: χ2/df = 1.353, CFI = 0.992, TLI = 0.991, RMSEA = 0.024; chronic stress: χ2/df = 1.517, CFI = 0.988, TLI = 0.986, RMSEA = 0.029). The internal consistency of the instrument proved to be sufficient, (Cronbach-α values of 0.74–0.88). Dyadic stress was associated with the type (p varies between 0.005 and 0.145) and duration (p ≤ 0.029) of the relationship, the duration of cohabitation (p ≤ 0.014), level of education (p varies between 0.022 and 0.153), the financial situation of the household (p ≤ 0.002), and parenting (p < 0.001). The higher the dyadic stress was, the lower relationship satisfaction and life satisfaction were, while the more the somatic complaints and higher the state and trait anxiety were. The strongest correlation was found between intradyadic stress and relationship satisfaction (acute intradyadic stress r = –0.586, p < 0.001, chronic intradyadic stress r = –0.657, p < 0.001). Our results demonstrated that higher dyadic stress was associated with lower dyadic coping of the own (r varies between –0.158 and –0.354; p < 0.001), dyadic coping of partner (r varies between –0.243 and –0.451; p < 0.001), positive common dyadic coping (r varies between –0.245 and –0.491; p < 0.001), and total score of dyadic coping (r varies between –0.228 and –0.467; p < 0.001), as well as higher negative common dyadic coping (r varies between 0.280 and 0.471; p < 0.001). Conclusions: Our results indicate that MSQ-C-Hu is a reliable and valid measurement tool for measuring dyadic stress.

show abstract

Dyadic Perspectives on Predictors of Marital Satisfaction in Heterosexual Japanese Couples

Kurosawa

2024

The Family Journal

View full text Add to dashboard Cite

Predictions of marital satisfaction can be used to address individual well-being and family problems. This study investigated the factors predicting marital satisfaction from a dyadic perspective. Relational support, relationship-focused coping, and internal stressors were independent variables. I conducted a cross-sectional postal survey in 2019. In all, 89 heterosexual Japanese couples were analyzed. The results indicated that higher relational support and lower internal stressors predicted higher marital satisfaction for the respondent but not for the partner. These findings indicate the “closed” nature of relational support and internal stressors. Moreover, the frequency of the active engagement of the mother predicted higher marital satisfaction of the father. The positive effects of relational support and the adverse effects of internal stressors affected marital satisfaction at an intradyadic level. This study also demonstrated the need to develop partners’ coping skills, especially in terms of active engagement.

show abstract

Validation of the Japanese Version of the Multidimensional Stress Questionnaire for Couples: Factor Structure, Validity and Reliability

Cited by 4 publications

References 25 publications

The mediating role of psychological capital between Dayadi stress and job burnout in female nurses with two children

The mediating role of psychological capital between Dayadi stress and job burnout in female nurses with two children

A Többdimenziós Párkapcsolati Stressz Kérdőív magyar változatának (MSQ-C-Hu) pszichometriai mutatói

Dyadic Perspectives on Predictors of Marital Satisfaction in Heterosexual Japanese Couples

Contact Info

Product

Resources

About