Urban Hierarchy in the Budapest Metropolitan Area

Az új gazdaság térnyerése a budapesti irodaházak bérlői körében

“…Ennek egyik leglátványosabb megjelenési formája az irodapiac dinamikus bővülése (Horváth, Soóki-Tóth 2014) és a bérlők területi koncentrálódásának változó mintázata. Miközben a fővárosi irodapiac bővüléséről és bérleti díjainak összefüggéseiről több tanulmány látott napvilágot (pl.…”

“…Ebben az időszakban az irodaigényt nagyrészt a lakások, kisebbrészt a kiürülő üzemi-gyári épületek szolgálták ki, majd a beruházók olyan még jól megközelíthető területeket kerestek, ahol nagy, szabadon beépíthető területek társultak relatíve alacsony telekárakkal, ahová bérirodaházakat lehetett felhúzni. Ez a beruházói stratégia formálta napjaink budapesti irodapiaci zónáit (Horváth et al 2013) és duplázta meg 2000 és 2010 között az irodaállományt, majd alakította át a minőségi összetételt, a nemzetközi trendeknek megfelelően bevezetve a modern A kategóriás irodaházakat (Horváth, Soóki-Tóth 2014).…”

“…A fent leírt változásokat jól mutatja, hogy a klasszikus belvárosi (I. és V. kerület) irodapiaci zóna -a nyolc zónából az irodaterület aránya szerint -mára már csak a hatodik, és az 5-7% részesedésű három legkisebb zóna közé tartozik, vagyis jelentősége erőteljesen lecsökkent (1. táblázat). A klasszikus belváros piacvesztésének legfőbb oka, hogy az irodapiaci beruházók az 1990-es évtized során a beépíthető foghíjtelkeket és felújítható irodaház-kapacitásokat már kihasználták, így a 2000-es évek folyamán a városközpont szomszédságában lévő, jól elérhető szabad területekre kellett átvonulniuk (Horváth, Soóki-Tóth 2014). Így a ma látható zónák a 2000 utáni első években alakultak klaszterszerű területekké.…”