Understanding the Societal Impact of the Social Sciences and Humanities: Remarks on Roles, Challenges, and Expectations

Abstract

Science is increasingly expected to help in solving complex societal problems in collaboration with societal stakeholders. However, it is often unclear under what conditions this can happen, i.e., what kind of challenges occur when science interacts with society and what kind of quality expectations prevail. This is particularly pertinent for Social Sciences and Humanities (SSH), which are part of the object they study and whose knowledge is always subject to provisionality. Here we discuss how SSH researchers can contribute to societal problems, what challenges might occur when they interact with societal stakeholders, and what quality expectations arise in these arrangements. We base our argumentation on the results of an online consultation among 125 experts in Germany (representatives from SSH, learned societies, stakeholders from different societal groups, and relevant intermediaries).

Information relations for social change: exploring the information behaviour of academics undertaking impact work

“…There is consensus that achieving societal impact requires genuine engagement with potential beneficiaries, including the development of trusting relationships (Morton, 2015;Nowotny et al, 2003;Weiss, 1979). Yet, these relationships are highly contextual (Boaz and Nutley, 2019) and take time to foster (Cherney et al, 2013;Fecher et al, 2021). Information behaviour scholars have not yet explored academics' experiences when designing for impact, or how researchers come to establish successful, ongoing relationships beyond academe.…”

Academic associations in the field of administrative sciences in Central and Eastern Europe, or what could be the medium-term objectives of the newly established Central and Eastern European Society for Administrative Sciences?

“…number of citations), there is a growing emphasis in the international literature on all continents on approaches that emphasise the relationship between science and society, and ultimately promote the importance and measurement of direct impact on society. With some generalisation, this scientific shift seeks to "redress" the previous deficit in the science-society relationship through a meaningful dialogue (Fecher et al, 2021), where the value of individual research is not only confirmed by measures of impact on science, but also by the impact on practice and the wider social context, which also becomes measurable over time (Wolf et al, 2013, 104). This change of perspective also means that the practical forms of interaction, which provide the substantive framework for the presentation, communication and ultimately the practical incorporation of experiences and scientific findings, are becoming more important in the context of the dissemination and exploitation of scientific insights (Fecher et al, 2021, 3).…”

Tudományos egyesületek a közép- és kelet-európai közigazgatástudományban, avagy milyen középtávoli céljai lehetnek az újonnan létrejött Közép és Kelet-Európai Közigazgatástudományi Egyesületnek?

“…A tudományos hatás és hatékonyság értékelése körében -túl a tudományon belüli, mára klasszikussá vált értékelési megoldásokon (például hivatkozások száma) -a nemzetközi szakirodalomban valamennyi kontinens vonatkozásában egyre hangsúlyosabban vannak jelen a tudomány és a társadalom kapcsolatát előtérbe helyező, végső soron a társadalomra gyakorolt közvetlen hatás jelentőségét és mérését propagáló megközelítések. Némi általánosítással ez a tudományos elmozdulás a korábbi, a tudomány és a társadalom kapcsolatában fennálló deficitet egy érdemi dialógussal kívánja "helyreállítani" (Fecher et al, 2021), ahol az egyes kutatások értékét nem kizárólag a tudományra gyakorolt hatás mérőszámai igazolják vissza, hanem a gyakorlatra, illetve a szélesebb társadalmi környezetre gyakorolt és idővel szintén mérhetővé váló hatás is (Wolf et al, 2013, 104). Ez a perspektíva-váltás egyúttal azt is jelenti, hogy a tudományos felismerések érintettekhez való eljutása, illetve hasznosulása körében felértékelődnek a processzuális kérdések, az interakció gyakorlati formái is, melyek az érdemi keretét adják a tapasztalatok, tudományos nóvumok bemutatásának, megismertetésének, és végső soron gyakorlati beépülésének (Fecher et al, 2021, 3).…”