Unconventional Tourist Mobility: A Geography-Oriented Theoretical Framework

Abstract

Prior to the COVID-19 pandemic, tourism had permeated all spaces of experience, reaching nearly every country, region, community, and corner of the globe. In recent decades, the meanings, implications, and roles of tourism have also expanded significantly. This article focuses on unconventional tourism mobilities, including same-day visits, which are an important but often neglected part of the tourism system, constantly challenging both scholars and tourism industry stakeholders. Unconventional tourism is an umbrella term that covers most kinds of unregistered or unaccounted tourist mobilities, some of which might not appear to be ‘tourism’ but should be in certain localities and under certain conditions. Given the growth of unregistered tourist flows and unaccounted leisure (or utilitarian) mobilities, there is a need in tourism studies to apply innovative research methods and to reconceptualize the meanings of tourism in different geographical and social contexts. It is expected that people’s desire to travel in the post-pandemic era will educe new spatial and temporal travel experiences and behaviours in which unconventional tourisms will play an important role. To better understand this phenomenon and to evaluate the development of new approaches to travel and behavioural spatialities, new ways of thinking, new theoretical constructs, and new methodologies are needed. This article seeks to explore certain hidden or invisible tourism mobilities, focusing on the geographical patterns, processes, and hidden aspects of unconventional tourism.

Leisure mobility changes during the COVID-19 pandemic – An analysis of survey and mobile phone data in Sweden

“… Xu, Xue, Park, and Yue (2021) analyse mobile phone trajectories of tourists and behavioural characteristics of individual travellers in South Korea. Timothy, Michalkó, and Irimiás (2022) underline that mobile phone data has also the potential of providing insights into unconventional tourism mobility (unregistered tourism mobilities). Our work builds upon this growing literature, but also contributes to it by combining survey data with phone network detail records.…”

A turisztikai blogok szerepe az Európa Kulturális Fővárosa címmel rendelkező desztinációk „jó hellyé” válásában

“…A digitalizáció alaposan felforgatta a turizmusipar amúgy sem eseménytelen mindennapjait, jelentősen hozzájárult a turizmus természetének megváltozásához, a totális turizmus korszakának beköszöntéséhez (MICHALKÓ -RÁTZ 2019). Az infokommunikációs technológia kezdetben a foglalási rendszerek, később az utazással kapcsolatos tudnivalók összegyűjtése, valamint a turisztikai célterületek és a szolgáltatások marketingje, az okostelefonok térhódításával párhuzamosan pedig az élmény közzététele vonatkozásában állította visszafordíthatatlan pályára a turizmust (TIMOTHY et al 2022). Egy dolog azonban nem változott, az utazás során tapasztaltak megörökítésének és megosztásának igénye továbbra is az ágazat alfája és ómegája maradt.…”

A jó hely – egy turizmusorientált koncepcióvázlat

“…A harmadik helyek tehát nem csak a helyi lakosság számára jelentik az átmeneti társadalmi kiegyenlítődés színterét, hanem ideig-óráig az utazóknak is lehetőséget biztosítanak a transzformációra (Simkin, Schmidt 2019). Éppen a turizmus előretörése, globális jellegéből totálissá válása katalizálhatja a harmadik helyek internacionalizációját, ezáltal egyrészt hozzájárulva a kiegyenlítő funkciójuk kiteljesedéséhez, másrészt csökkentve az egykor szűk körű intimitást (Timothy, Michalkó, Irimiás 2022). Ez a folyamat kiválóan megragadható az úgynevezett romkocsma-turizmusban is (Lugosi, Bell, Lugosi 2010).…”