2015
DOI: 10.1016/j.geoforum.2015.03.016
|View full text |Cite
|
Sign up to set email alerts
|

‘There’s no future here’: The time and place of children’s migration aspirations in Peru

Help me understand this report

Search citation statements

Order By: Relevance

Paper Sections

Select...
2
1
1

Citation Types

0
33
0
3

Year Published

2017
2017
2023
2023

Publication Types

Select...
7
2
1

Relationship

0
10

Authors

Journals

citations
Cited by 55 publications
(38 citation statements)
references
References 39 publications
0
33
0
3
Order By: Relevance
“…Moreover, we find that subalterns' QOL chronotopefication is augmented with futurization, that is, ongoing construction of vivid imaginings of future involving family members, extended family, and community. Anecdotal evidence indicates that people facing extreme hardship tend to use futurizing expressions such as "there's no future here," which represents an ideologically constructed chronotope (Crivello, 2015). In some instances, political ideologies focusing on minorities and marginalized groups tend to capitalize on the well-being structuring capacity of future focus via idioms such as "the future is ours" (Bowler and Segura, 2011).…”
Section: Introductionmentioning
confidence: 99%
“…Moreover, we find that subalterns' QOL chronotopefication is augmented with futurization, that is, ongoing construction of vivid imaginings of future involving family members, extended family, and community. Anecdotal evidence indicates that people facing extreme hardship tend to use futurizing expressions such as "there's no future here," which represents an ideologically constructed chronotope (Crivello, 2015). In some instances, political ideologies focusing on minorities and marginalized groups tend to capitalize on the well-being structuring capacity of future focus via idioms such as "the future is ours" (Bowler and Segura, 2011).…”
Section: Introductionmentioning
confidence: 99%
“…Megközelítésmódjuk szerint a (szülő)falu elhagyása szimbolikus cselekvés, a városba vándorlás a gazdasági-társadalmi hasznosságának mérlegelésén túlmutató tett, a cselekvő által magáról megfogalmazott "morális állítás", amelyet a "vidék" és "város", az "itt" és az "ott" társadalmi jelentése határoz meg (Ni Laoire 2000). Amíg a vidék a múlt, a megrekedés, a változatlanság, a tradíciók, addig a város a jövő, az előrébb lépés, a kaland és a modernség kulturális jelképe, a vándorlással kapcsolatos döntéshozás így az utóbbi értékek melletti kiállásként értelmezhető (Crivello 2015). A vidék-város vándorlással foglalkozó kvalitatív kutatások jórészt bár hátrányos helyzetű vidékies térségekre fókuszáltak, így a gazdasági mutatókkal mérhető térbeli különbségek a kutatások kapcsán megjelennek, ezek változásának a vándorlás kulturális jelentésére gyakorolt hatásaira csak hipotéziseink lehetnek.…”
Section: A Fejlesztések Megjelenése a Belső Vándorlás Szakirodalmábanunclassified
“…Že v 18. in 19. stoletju so v okviru zgodovinske stroke uporabljali različna pisma, dnevnike, osebna pričevanja, fotografije (t. i. biografske vire), da bi z njimi lažje pojasnjevali posamezne po membne družbene dogodke (Pajnik, Bajt, 2009). V zadnjem času so ta metodološki pristop aplicirali tudi na druge znanstvene vede, na primer na psihologijo (Randall in sod., 2015), antropologijo (Blix in sod., 2013;Blix in sod., 2015), njegova uporaba pa je vse bolj v porastu tudi v študijah spolov (Roseneil, 2012;Russell, 2012;Willemse, 2014) in pri pre učevanju migracijskih procesov (Crivello, 2015;Laoire, 2007;Meares, 2010;Pajnik, Bajt, 2009). Biografsko-narativni metodološki pristop omogoča pri raziskovanju migracij »em pirično obravnavo kompleksnosti, raznolikosti in spremenljivosti migracij tako, da poudari individualne izkušnje« (Pajnik, Bajt, 2009, str.…”
Section: Metodološki Pristopunclassified