The Transatlantic Productivity Gap: A Survey of the Main Causes

Abstract

During the last 2 decades, Europe's economy experienced a productivity slowdown whereas the United States (US) economy exhibited a marked acceleration. The result is that since the early 1990s the relative productivity levels between the two regions have continuously diverged, leading to a transatlantic productivity gap. Much of the explanation for this is the strong performance of the US in the so-called 'new economy' or 'knowledge economy' and in particular the underinvestment in R&D, and as a result, productivity and innovation has been at the forefront in the European Policy agenda. However, various explanations for the US-European Union transatlantic productivity gap suggest that the picture is rather more complex than simply the effects on, or the result of, particular technology-driven sectors.

Vintage Effects In Human Capital: Europe Versus The United States

“…A large literature has aimed to explain this growth gap focusing on explanations such as lower investment in R&D and stricter regulations or the role of ICT‐producing and ICT‐using industries; see e.g. the survey of Ortega‐Argilés (). Yet our analysis points to a hitherto underappreciated element.…”

Are the most productive regions necessarily the most successful? Local effects of productivity growth on employment and earnings

“…Productivity. Starting in the mid-1990s, the U.S. economy enjoyed a surge in productivity growth led by information technology advances (Jorgenson et al, 2008;Ortega-Argilés, 2012;Van Ark et al, 2008). Yet, this productivity surge subsided shortly after 2000, increasing concerns that living standards will stagnate even as others increasingly worry about robots and ongoing automation.…”

Társadalmi innováció mint horizontális eszköz szerepe az intelligens szakosodás megvalósulásában

“…Az Európai Unió a 2014-20 programozási ciklus kötelező elemévé tette -az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) forrásainak lehívásához -az Intelligens Szakosodást Szolgáló Nemzeti/Regionális Innovációs Stratégiák 2 (RIS3) megalkotását azzal a céllal, hogy megalapozza a rendelkezésre álló szűkös források (támogatások, befektetések, hitelek) szinergikus módon történő, eredményorientált felhasználását, amelyet a régiók innovatív alapokon nyugvó gazdasági szerkezetátalakításával -a piaci résekre fókuszáló, az adott régió szempontjából adekvát területre történő szakosodással -képzel el. Célja, hogy a régiók láthatóvá váljanak a globális piacon a befektetők számára és érdemben járuljanak hozzá az Európai Unió az Amerikai Egyesült Államokhoz és Japánhoz (Grigolini et al 2015) képesti 1995 óta megfigyelt teljesítménybeli lemaradásának megállításához (Ortega-Argilés 2012;van Ark et al 2008). A szakértők az Európai Unió lemaradásának okait elsősorban az infokommunikációs technológiában -mint korunk általános célú technológiájában (General Purpose Technologies, GPTs) -rejlő lehetőségeknek nem megfelelő szintű kiaknázásában látják, amelyet a versenytársak eredményesen alkalmaznak és hasznosítanak a szektorok és régiók közötti technológiai kapcsolatok kialakításában (Camagni -Capello 2017;McCann -Ortega-Argilés 2015).…”