The Three-Factor Eating Questionnaire, body mass index, and responses to sweet and salty fatty foods: a twin study of genetic and environmental associations

Keskitalo, Kaisu; Tuorila, Hely; Spector, Tim D.; Cherkas, Lynn; Knaapila, Antti; Kaprio, Jaakko; Silventoinen, Karri; Perola, Markus

doi:10.1093/ajcn/88.2.263

Cited by 181 publications

(169 citation statements)

References 31 publications

Supporting

Mentioning

127

Contrasting

Unclassified

Order By: Relevance

“…The effect was maintained throughout the 6 months after discontinuation of liraglutide. It significantly reduced the urge for fat intake [11,12] . Such improvement in eating behaviour induced by liraglutide has not been reported for other glucose-lowering agents.…”

Section: Potential New Pharmacological Approaches In Obese Women Withmentioning

confidence: 99%

Potential New Pharmacological Approaches in Obese Women with Polycystic Ovary Syndrome

Jensterle¹,

Internationals²

2017

JDO

View full text Add to dashboard Cite

Obesity is frequently present in women with polycystic ovary syndrome (PCOS). It aggravates the adverse features of the syndrome and increases the metabolic risk in this population. Weight management by life style intervention often remains unsatisfactory and non-sustainable. In the present mini review, we revised limited studies addressing the potential use of agents mediating through glucagon-like peptide (GLP)-1 in PCOS. We reported that short-term intervention with long acting GLP-1 analogue liraglutide is associated with consistent BMI decrease in treatment naive obese women with PCOS and in those who had been previously poor responders to metformin and life style modification. Metformin, a well-established therapy used in PCOS with high metabolic risk, was recognized as a mechanistically well-suited combination with liraglutide. Short-term intervention with liraglutide also improved eating behavior in obese PCOS. Furthermore, we discussed the potential association of genetic variability of GLP-1 receptor and inter-individual differences in response to liraglutide regarding weight reduction. In addition, we challenged the original concept related to the enhancement of GLP-1 mediated action through phosphordiesterase 4 (PDE 4) inhibitions as a new potential therapeutic target in obesity-related population. We concluded that GLP-1 mediated agents are promising treatment strategies in the management of obese PCOS. However, larger sample size studies with longer durations of treatment may be required to examine potential benefits of these medications in decreasing metabolic risk and improving reproductive out come in obese PCOS.

show abstract

Section: Potential New Pharmacological Approaches In Obese Women Withmentioning

confidence: 99%

Potential New Pharmacological Approaches in Obese Women with Polycystic Ovary Syndrome

Jensterle¹,

Internationals²

2017

JDO

View full text Add to dashboard Cite

show abstract

“…Az emocionális evés és a kognitív korlátozás vonatkozásá-ban kapottak összecsengenek a korábbi eredményekkel [12,13,28]. A karcsúságideál égisze alatt a nőkre nagyobb szociokulturális nyomás nehezedik, mint a férfiak-ra, hogy karcsúak legyenek.…”

Section: áBra Az öNmegítélt Tápláltsági áLlapot éS Az Evési Magatartáunclassified

“…A korábbi keresztmetszeti kutatások eredményei vegyesek a kontrollálatlan evésre való hajlamban mutatkozó nemi különbségek tekintetében. Volt, ahol a nőkre jellemzőbbnek bizonyult, mint a férfiakra, méghozzá a táp-láltsági állapotuktól és a diétázói státusztól függetlenül [12], máskor viszont nem találtak nemi különbséget [13,19]. De Lauzon és mtársai [11] a középkorú felnőttek mintáján ugyancsak nem mutattak ki nemi különbséget, azonban a serdülőkből és fiatal felnőttekből álló minta esetében a férfiakra szignifikánsan jellemzőbb volt ez az evési magatartás, mint a nőkre.…”

Section: áBra Az öNmegítélt Tápláltsági áLlapot éS Az Evési Magatartáunclassified

“…Noha vannak arra utaló jelek, hogy a fenti evési magatartások esetében számottevő az örökletesség [13,14], más tényezők is befolyásolhatják őket, többek között a stressz [4] és a pszichológiai jellemzők, mint amilyen például a súlyprobléma észlelése (azaz az arra vonatkozó hiedelem, hogy az illető túlsúlyos) [15], a depresszió, illetve a szorongás [5,16].…”

unclassified

See 1 more Smart Citation

A 21 tételes Háromfaktoros Evési Kérdőívvel szerzett tapasztalatok fiatal férfiak körében

Czeglédi

2017

Orvosi Hetilap

View full text Add to dashboard Cite

Bevezetés: Az evési magatartás kulcsszerepet játszik az elhízás kialakulásában. Célkitűzés: A 21 tételes Háromfaktoros Evési Kérdőív pszichometriai elemzése és az elhízásra hajlamosító (obezogén) evési magatartások korrelátumainak felmérése férfiak körében. Módszer: A keresztmetszeti, kérdőíves vizsgálatban egyetemi hallgatók vettek részt (n = 239; átlagéletkor: 20,3 év; SD = 2,78 év). Mérőeszközök: önbeszámolóval nyert testtömeg és testmagasság, 21 tételes Háromfaktoros Evési Kérdőív, a Spielberger-féle Állapot-és Vonásszorongás Kérdőív Vonásszorongás Skálája. Eredmények: A konfirmatív faktoranalízis eredménye alátámasztotta a 21 tételes Háromfaktoros Evési Kérdőív elmé-leti faktorstruktúráját (χ 2 (186) = 366,1; p<0,001; CFI = 0,959; TLI = 0,954; RMSEA = 0,064). A skálák belső megbízhatósága megfelelőnek bizonyult (Cronbach-α: 0,79-0,88). A testtömegindex és a vonásszorongás szignifikáns, pozitív irányú kapcsolatot mutatott mindhárom evési magatartással (úgymint kontrollálatlan evés, kognitív korláto-zás, érzelmi evés). Következtetések: Eredményeink alátámasztják a 21 tételes Háromfaktoros Evési Kérdőív konstruktumvaliditását és reliabilitását férfiak körében, és rámutatnak a pszichológiai tényezők számításba vételének fontosságára az elhízás prevenciójában.

show abstract

“…The TFEQ-D scale has been described variously as a measure of trait 53 disinhibition (Lattimore, et al, 2011;Neale, Mazzeo, & Bulik, 2003), uncontrolled 54 eating (Keskitalo, et al, 2008;Yeomans, Leitch, & Mobini, 2008) or opportunistic 55 eating (Bryant, et al, 2008;Finlayson, et al, 2012), reflecting a recognition that 56 the name disinhibition is confounded with the disinhibition effect arising from 57 the breakdown of dietary restraint. Indeed, a shortened version of the TFEQ 58 combined items from the original TFEQ-D and TFEQ-H scales into measure of 59 uncontrolled and emotional eating (Karlsson, Persson, Sjostrom, & Sullivan, 60 2000).…”

mentioning

confidence: 99%

Acute hunger modifies responses on the Three Factor Eating Questionnaire hunger and disinhibition, but not restraint, scales

Yeomans

McCrickerd

2017

Appetite

View full text Add to dashboard Cite

1It is widely assumed that responses on the Three Factor Eating Questionnaire 2 (TFEQ) represent long-term (trait) attitudes to eating behaviour. However, the 3 questionnaire requires agreement with a number of food related statements, and 4 it is possible that some are easier to agree with when assessed hungry than 5 sated. To test this potential state-dependency, participants completed a 100 mm 6 visual analogue scale rating of their current hunger at the time they completed 7 the TFEQ. Data were collected from two cohorts: Cohort 1 (507 women and 119 8 men) completed both measures on paper, while the hunger rating was 9 computerised in Cohort 2 (179 women). Regression analysis revealed significant 10 effects of rated hunger on scores on the hunger (TFEQ-H) and disinhibition 11 (TFEQ-D) but not restraint (TFEQ-R) subscales, with higher TFEQ-H and TFEQ-D 12scores when participants were more hungry. In addition, 61 women and two 13 men from Cohort 1 completed the measures on two separate occasions. Here, 14 scores on TFEQ-H were higher on days when these participants were hungrier, 15 but no differences in TFEQ-D or TFEQ-R were found. Overall these data suggest 16 TFEQ-H could be interpreted as an indirect measure of current hunger, that 17 scores on TFEQ-D are partly moderated by hunger but TFEQ-R is a more trait-18 like measure of restraint. 19 20

show abstract

The Three-Factor Eating Questionnaire, body mass index, and responses to sweet and salty fatty foods: a twin study of genetic and environmental associations

Abstract: The relation between BMI and diet appears to be mediated through dieting behaviors. Dietary counseling should focus on unhealthy dieting behaviors rather than only on direct advice on food use.

Cited by 181 publications

References 31 publications

Potential New Pharmacological Approaches in Obese Women with Polycystic Ovary Syndrome

Potential New Pharmacological Approaches in Obese Women with Polycystic Ovary Syndrome

A 21 tételes Háromfaktoros Evési Kérdőívvel szerzett tapasztalatok fiatal férfiak körében

Acute hunger modifies responses on the Three Factor Eating Questionnaire hunger and disinhibition, but not restraint, scales

Contact Info

Product

Resources

About