The significance and meanings of public space improvement in low-income neighbourhoods ‘colonias populares’ in Xalapa-Mexico

Bonilla, Mauricio Hernández

doi:10.1016/j.habitatint.2012.09.003

Cited by 18 publications

(7 citation statements)

References 13 publications

Supporting

Mentioning

Contrasting

Unclassified

Order By: Relevance

“…Adding plants along narrow streets, making murals to cover plain walls, painting old chairs for using them in a gathering space, turning unused spaces into a public hall and a dump site into a neat parking space, all these actions achieve their major impact by improving deprived neighbourhoods. This finding is in line with several studies which found an increased aesthetic value to spaces through place-making in informal settlements (Hernández Bonilla, 2013; Putra, 2018). The interventions provided improvements for the attraction and perception of spaces, which can be labelled here as principally of aesthetic value, as they did not interfere significantly in the layout of space or the built environment.…”

Section: Discussionsupporting

confidence: 92%

The permanency of temporality: how grassroots festivals in Indonesia create places in informal settlements

Akbar

Jachnow

2022

JPMD

View full text Add to dashboard Cite

Purpose This paper aims to investigate the impact of place-making on the quality of place through community-organised art festivals, with two case studies in urban informal settlements or kampungs in Indonesia. Design/methodology/approach Findings presented here are based on data collected and 39 in-depth interviews conducted in 2017 in two kampungs, namely, Kampung Dago Pojok, Bandung and Kampung Bustaman, Semarang. Findings This paper argues that place-making can happen through temporary practices, such as festivals, and improve the quality of place in informal settlements. It indicates and analyses the kinds of activities that increase the aesthetic value of spaces and build a positive image of the kampungs. The study concludes with the finding that place-making through temporary interventions has the potential to permanently change and reshape public space. At the core of these activities is the collective and voluntary work known as kerja bakti that is done by the kampung communities and the civil society organizations involved. Originality/value The paper offers a fresh perspective in the context of understanding the implications of place-making in the Global South. Assessing the development of public space, the paper provides insights into the use of grassroots festivals as a tool to permanently reshape urban spaces and engage the local community throughout the process.

show abstract

Section: Discussionsupporting

confidence: 92%

The permanency of temporality: how grassroots festivals in Indonesia create places in informal settlements

Akbar

Jachnow

2022

JPMD

View full text Add to dashboard Cite

show abstract

“…These factors had made the local people less empowered to undertake projects to maintain green spaces in their communities. This is contrary to Bonilla's (2013) observation on selected cities in Mexico where the local people were found at the forefront championing their own initiatives such as constructing local playing grounds to enhance green spaces in their communities.…”

Section: Empowering Local Communities To Maintain Green Spacescontrasting

confidence: 96%

Community Participation in Urban Planning: the Case of Managing Green Spaces in Kumasi, Ghana

et al. 2016

View full text Add to dashboard Cite

Where a licence is displayed above, please note the terms and conditions of the licence govern your use of this document. When citing, please reference the published version. Take down policy While the University of Birmingham exercises care and attention in making items available there are rare occasions when an item has been uploaded in error or has been deemed to be commercially or otherwise sensitive.

show abstract

“…El kell mondanunk azonban, hogy a parkok használatát korlátozhatja elhanyagoltságuk, gondozatlanságuk, az épített rekreációs környezet (pl. sétautak, padok, pihenőhelyek) kifogásolható állapota, a bűncselekmények miatti aggodalom, de meghiúsíthatja a kikapcsolódásra jutó idő hiánya, vagy a négy fal között maradás hajlandósága is (Freedman & Owens, 2011;Bonilla, 2013;Shinew et al, 2013;Bakar et al, 2016). Nem újkeletűek azok a megállapítások, miszerint azok a parkok, amelyek nem a megfelelő helyen épültek, nem tükrözik az adott városrész társadalmi dinamikáját, vagy veszélyt jelentenek a közbiztonságra, használaton kívülre vannak ítélve (Moore & Jones, 1982).…”

Section: áBra: a Sport- Rekreációs éS Egészségturizmus Kapcsolatának ...unclassified

A városi parkok szerepe a rekreációban és az egészségfejlesztésben, különös tekintettel a fizikai aktivitásra

Győri

Tóth

2022

Deliberationes

View full text Add to dashboard Cite

A rendszeres fizikai aktivitás pozitív egészségügyi hatásairól megdönthetetlen bizonyítékok állnak rendelkezésünkre. A városi zöldterületek helyszínt biztosítanak a rendszeres testmozgáshoz, így – ökológiai jelentőségükön túl – részt vesznek a városlakók egészségének, jóllétének megőrzésében is. Jelen munkánk egy már megkezdett szegedi empirikus vizsgálatunkhoz, a szegedi Erzsébet-liget sportrekreációs parkhasználatának feltárásához kapcsolódó szakirodalmi áttekintés. Bemutatja a városi parkok jelentőségét, funkcióit, valamint azok szerepét az ember jó szomatikus, pszichés és szociális közérzetének létrehozásában, különös tekintettel a fizikai aktivitásra és néhány olyan változóra, ami mindazt befolyásolja (pl. elérhetőség, szociodemográfiai különbségek). Annak ellenére, hogy a fizikai aktivitást, valamint a zöldterületek elérhetősége és használata közötti összefüggést vizsgáló kutatási eredmények meglehetősen szerteágazóak, általánosságban elmondható, hogy a szabadtéri rekreációs infrastruktúra könnyebb elérhetősége elősegítheti a fizikai aktivitás növekedését, csökkentheti az inaktív életmód egészségügyi kockázatait, s vele együtt annak társadalmi terheit is. Figyelembe véve, hogy egy-egy lakóhely sport, rekreációs és egészségcélú aktivitásainak keresleti és kínálati oldalát az adott településre jellemző természeti, társadalmi, gazdasági és infrastrukturális tényezők befolyásolják, szükség mutatkozik azokra a további feltáró vizsgálatokra, amelyek közelebb visznek bennünket a problematika megértéséhez.

show abstract

The significance and meanings of public space improvement in low-income neighbourhoods ‘colonias populares’ in Xalapa-Mexico

Cited by 18 publications

References 13 publications

The permanency of temporality: how grassroots festivals in Indonesia create places in informal settlements

The permanency of temporality: how grassroots festivals in Indonesia create places in informal settlements

Community Participation in Urban Planning: the Case of Managing Green Spaces in Kumasi, Ghana

A városi parkok szerepe a rekreációban és az egészségfejlesztésben, különös tekintettel a fizikai aktivitásra

Contact Info

Product

Resources

About